Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
397 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 Legutóbb az 1911 év deczemberében HORUSITZHY HENRIK barátom agrogeologiai szempontból Kisbér környékét tüzetesen bejárva, az ottani pannoniai-pontusi rétegek szintezésére is figyelemreméltó adatokat gyűjtött, amelyeket szíves volt velem az alábbiakban közölni: Kisbértől északra mintegy 1 kilométerre az állami téglavetőben (150 m.) a következő kövületeket gyűjtöttem: Congeria sp. Limnocardium triangulato-costatum HALAV. spValenciennesia Pauli R. HOERN. Planorbis tenuistriatus GOR.I. K RAM. Ezek az alsó pannoniai-pontusi emeletre utalnak. A kimagasló dombokon is kimutatható antiklinálisokon 1 mint Kócson a teniplom-dombon, Csoóron az Ebédlátó halmon, Ótares agyaggödrében, a Felsővasdinnyei major mellett és a Tarcsi pusztán a Tarcs-dombon (227 m.) a Congeria ungula-caprae MÜNST. és Melanopsis sp. alakkal jellemzett középső szintet is megtaláltam. A bársonyosi Öreghegyen és Irtáshegy között, a 195 m. tengerszín feletti magasságban lelt: Valvata helicoides STOL. Helix baconicus HALAV. továbbá a Bársonyos melletti Teleki temető agyaggödörből gyűjtött; Cardium sp. Melanopsis Evtzi BRUS. maradványok a pannoniai-pontusi rétegek legfelsőbb szintjére utalnak." LIFFA AURÉL dr. 1908-ban a Komárom vármegyei Kócs község Ducz pusztáján (150 m.) vasrozsdás, sötétbarna, összeálló homokban a következő HORUSITZKY HENRIKtől meghatározott alakokat gyűjtötte : Limnocardium Schmidti M. HOERN. Limnocardium Pensiii F UCHS Dreissensonomya cfr. Schi öckingeri F UCHS Dreissensia auricularis F UCHS. Ekként geológusaink Kisbér vidékén is a Balaton mellékén felismert pannoniaipontusi rétegek valamennyi szintjére jellemző fossziliákat megtalálták. Azonban ezek a kövületek annyira elkeveredtek, hogy a rétegek olyannemű szintezéséről, mint ez a Balatonon sikerült, itt egyelőre szo nem lehet. A magassági helyzettel sem egyeztethető össze az, hogy a C. ungula-caprae a legmagasabb helyről való. Nemcsak HORUSITZKY HENRIK legújabb vizsgálódásaiból, hanem K OCH ANTAL 40 év előtti fosszilialajstromaiból is az tűnik ki, hogy a balatonmenti pannoniai1 Talán horsztokon. Lóczv megjegyzése.
