Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
379 medenczékben mélyen leszállt és partvonalán a legalsó édesvízi terrasz alakult. Azután a második és harmadik erupczió ideje alatti két cziklusban, a két felső terrasz édesvízi mészköve, a vízszín fokonkinti fölemelkedése után rakodott le. Ehhez a magyarázathoz semminemű bizonyítékot a térszínen nem ismerek. A kapolcsi bazalttufában levő szegletes édesvizi mészkő azt bizonyítja, hogy a Barátfai erdő legmélyebb bazalterupcziója édesvízi mészkövön tört át és annak darabbjait szórta ki a lapillikkal és fő-dolomittörmelékkel vegyesen.A legmélyebb édesvízi mészkövek Helix és Planorbis fossziliái annyira megegyeznek a nagyvázsonyi fensíkon találhatókkal, hogy pusztán ezek segélyével a mészkövek korát megállapítani nem lehet. Azokról az édesvízi és szárazföldi csigákról, amelyeket a Kapolcsvidéki édesvízi mészkövekből hoztam, KORMOS TIVADAR barátom következőleg nyilatkozik: «A fauna tagjai sorában úgyszólván kizárólag olyan fajok vannak, amelyek ma is élő típusokat tüntetnek fel. A nagy Planorbis corneus-ok, e faj óriási variáló hajlandóságát tekintve, semmiképen sem tekinthetők a Pl. cornn példányainak, hanem azokhoz állnak közel, amelyeket én Pl. corneus arnmonoceras WEST. névvel közöltem a fejérvármegyei Sárrét mai faunájából. Különben is nagyon kérdésesnek tartom, hogy a Pl. cornn és a Pl. corneus nem egyesithetők-e egy fajban. Mindezek a fajok, ha nem is utalnak plioczénre, ellene sem szólnak, feltéve, hogy a kor meghatározása nem csupán ezeken alapul. Mint már régebben kimutattam ezek a fajok plioczéneredetűek. 1 Rendkívüli érdekes és közelebbről tanulmányozandó egy, a jeruzsálemi és syriai, éllel ellátott Iberus-okra emlékeztető lapos Helix. Ez valószínűleg új, kihalt fajnak fog bizonyulni. Ez az Iberus-ra emlékeztető Helix a Mázoskút édesvízi mészköve feletti aprókonkrécziós, meszes agyagmárgából származik. Planorbis-szal és Helix-e\ teli édesvízi mészkő váltakozik a Völgyi dűlőn és a Csoromi major körül a pannoniai-pontusi kerületeket tartalmazó vékony agyagtelepekkel. A bennük bőven lévő Helix (Tachea) csigák meghatározása, fogyatékos megtartásuk miatt, nem könnyű. A Helix (Tachea) baconicus HAHN-ra azonban fölöttébb emlékeztetnek és pedig az egész mészkőkomplexusban a C. ungula-caprae szintjétől a Dreissensia auricularis agyagjáig. Mindenesetre tüzetesebb vizsgálódást kívánnak a Kapolcsvidéki, szárazföldi és mocsárbeli molluszkumokkal teli, és pannoniai-pontusi normális lerakodásokkal váltakozó édesvízi mészkőtelepek. BÖCKH JÁNOS leírása és magyarázata 2 a Kapolcsi édesvízi rétegekről, úgy miként azt KORMOS TIVADAR 3 is idézi, részben megfelelnek az én tapasztalataimnak és mindazon adatnak, amit különösen VITÁLIS ISTVÁN barátom buzgalmának köszönhetünk. BÖCKH J. felfogása ebben a kérdésben így hangzik: «Ezen édesvízi mészkövek azért a congeria-képlet rendesen kifejlődött lerakodásainak tehát csak mint helybeli viszonyok okozta módosulatának tekinthetők...» Eltérő azonban az én felfogásom BÖCKH J. következő szavaitól: «... mely viszonyok ... az édesvízi mészkő- és márgaelfoglalta területen a congeria-emelet rétegei lerako1 Új adatok a Balatonmelléki alsó plcisztoczénhez. V. fejezet, II. főcsoport, 1. Alcsoport fajai; Paleont. függelék IV. köt., VI. közi. 2 A Bakony déli részének földt. viszonyai II. ; M. kir. földt. intézet évkönyve 83—85. old. III. köt. 1. füzet. 3 A Mencshelyi édesvízi mészkő faunájáról 5. oldal; Paleont. függelék IV. kot., IX. közi.
