Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

I. Fejezet. A paleozoos képződmények

11 .4 Balaton környékének geologiai képződményei. Velencze szőlőhegyeiben és a nadabi Csúcshegyen a leírottakhoz hasonló kvarczos palákra és homokkövekre akadtam. Porhrerek és tömzsök járják át őket. KŐSZEGI WINKLER BENŐ, a ki az 1870. év nyarán a részletes földtani felvételeket végezte, 1870 szept. 2-án kelt, a m. kir. földtani intézet igazgatóságához intézett havi jelentésében a következőket írta: «Urhida—Polgárdi között jegeczes mészkövek, Füle mellett pedig quarzconglomerátok jönnek elő ; ezek meghatározására nincsen semmi adat, azonban valószínű, hogy azonosak a fehérvári quarzitokkal és conglomerátokkal és mint ezek a devoni képződményekhez sorozandók». A fülei Kőhegy és ennek déli, magasabb erdős teteje, mely a térképen Füle nevet viseli, homokkőből és kvarcz-fillit konglomerátumából áll. Erről a következő fejezetben lesz szó, mert valószínűleg a permi szisztémába tartozik. Diabázpala Liter és Szentistván között. A Déli-Bakony vagy Balatonfelvidék területén 1907-ben a «literi hasadékon» váratlanul megtaláltam a paleozoos szisztémák nyomát. Litér és Szentistván között a délfelőli fődolomit-fensík (Mogyoróshegy) kopár nyugati lejtőjén körülbelül egy kilométernyire a Litérnek tartó országúttól egy cserjével fedett zöld púp üt el a fődolomit szikláitól (9. ábra). Kicsike területén kékes és zöldfoltos, fillites agyag9. ábra. A «Litéri hasadék» keleti oldala Szentistván felől. Az erdős púp a kép jobb oldalán, a sziklás falak fődolomitja alatt, zöldköves, palás diabázból áll. pala alkotja a púpot (10a. ábra). Valamivel közelebb, mintegy 600 m.-nyíre az országúttól, a litéri patak kanyarulata valami terraszfélét kerül meg (10 b. ábra), ezen is hasonló kvarczeres agyagpala bukkan elő. Az agyagpalák meredek, sőt vertikális állásban vannak; a púpon inkább ESE-nek, a terraszszon WNW. felé dőlnek és ekként talán boltozatot alkotnak. A palák között a zöldfoltos-palás, aprókristályos kőzet beleforradva, telepszerűen helyezkedik el. SCHAFARZIK tanár úr diabázporfiritnek határozta meg.

1 A Litértől Kenesének vezető országúthoz közelebb fekvő terraszon 1 SCHAFARZIK F. : A Balatonfelvidéken és a Déli-Bakonyban található régibb erupeziós kőzetek és néhány szedimentum kőzettani vizsgálata 5. old. ; Ásvány- és kőzettani függelék.