Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

IV. Fejezet. A közép-triász

80 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 80 Vászolynál a Keresztfatető egy NNW—SSE-i irányú horsztja (V. tábla D szelvénye és VII. tábla C, D szelvénye) megyehegyi-dolomitból áll, amelyet mindenfelől összevissza tört, zavart telepedésű trinodósus-, reitzi- és tridentinus-rétegek környeznek olyaténkép, hogy csekély távolságra tőle szintes helyzetbe mennek át. Dörgicse és Monoszló között a Becser-pusztánál a Herendi-erdőn és a Hangyáserdőn nagyobb vastagságban 15°-os lankás NNW. hajlásban fekszik a kagylós-mész (VI. tábla A, B szelvénye). Itt meglepő módon hófehér, tömött, félig kristályos fáczieszben fejlődött ki. A Hegyestű bazaltkúpja tájáról (VI. tábla C szelvénye) Köveskálla felé ismét normális, inárgás fáczieszében és NW. felé hajló keskeny vonulatban látjuk a kagylósmeszet. Köveskállától Szentbékálláig a Feketehegy és a szentbékállai plató bazalttal és bazalttufával fedi el a kagylós-mész vonulatot. Szentbékálla szőlőiben a Mátéhegy alatt (VI. tábla E szelvénye) a mindszentkállai árkokban bukkanik fel a bazalterupcziók termékei alól. Litéri hasadék 56. ábra. Szelvény a Budavár mencshelyi út mentén. 1 : 12500. tg felső campilli lemezes-mészkő, f

2

i

v megyehegyi-dolomit, tj" set. cassian—raibli rétegek, ti' sándorhegyi-mészkő, tj fődolomit, q" lösz. vSóly felől kezdődik az északnyugati vonulat, amely izolált rögökben Hajmáskértől Vámosig halad. Hajmáskéren a Tóhegy, Örshegy, Berekhát;

1 Szentkirályszabadján a Cserhalmi puszta, a veszprémi Alsó-erdő, a vámosi Gyűrtető (Katrabócza), a hidegkúti Somhegy és a Recsekhegy összefüggésben hordják a megvékonyodott megyehegyi-dolomit felett a vastagabb trinodosus-meszet. Hidegkút, Tótvázsony, Barnag, Vöröstó, Mencshely, Csicsó, Petend és B.-Henye között a litéri hasadék mentén egy antiklinálisba meg egy szinklinálisba gyűrve fordul elő a kagylós-mész (56. ábra). Ekként ezen a tájon a balatonudvari felbukkanáson kívül három keskeny övét lehet egy SE—NW. irányú metszet mellett kis távolságra a csapásban is követni (VIII. tábla A és IX. tábla A, C, D szelvényei). Ennek az északkeleti vonulatnak délnyugati végét heverő kőzetekben Gyulakeszinél a Csobáncz várhegy nyugati tövében ismertem fel. Elszigetelt foltját a peterdi erdőben fedeztem fel. A kagylós-mész kőzeteinek különféleségét BÖCKH

2 kimerítően leírta. Ü a felsőörsöri Malomvölgy

3 Forráshegy nevű oldalán fedezte fel a kagylós-mész és a buchensteini rétegek legtökéletesebb profilját. TELEGDI ROTH LAJOS

4 azután egy árkot húzatva 1 Lásd LACZKÓ D. : Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása 42—79. old. ; Paleont. függelék. 2 Déli-Bakony 63—67. (33—37.) és 82—83. (52—53.) old. 3 BÖCKH J. Királykút völgyét nevezi meg a kagylós-mész klasszikus feltárásának völgyéül; valósággal azonban a Malomvölgyben van az, mely a vele párhuzamos fővölgybe a Királykút-völgybe, balról a felsőörsi Kereszthegy északi tövében torkollik be. A Királykút-forrás ennek a nyugati párhuzamos fővölgynek a fején van. 4 Földt. Közi. I. (1871.) évf. 209—215. old. Zala és Veszprém vármegye határa