Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IV. Fejezet. A közép-triász
A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 79 A tulaj donképeni kagylós -mész. A recoaroi brachiopodás mész = a Rhynchonella decurtata zónája és a reiflingi mész és márga — a Ceratites trinodosus zónája. A megyehegyi-dolomit vastagságához képest, a kagylós-mész legtöbb helyen nagyon vékony, ennek következtében nem is tűnik könnyen szembe, de meg azért sem, mert kőzeteinek márgás volta termőföldet ad, amelyen szőlőkertek, szántóföldek vannak. A decurtata-mész és még inkább a trinodosus-mész nyomait a fehérvármegyei Iszkahegy tetején a megyehegyi dolomit és a fő-dolomit érintkezésén mintegy 70 m. szélességben 35—40° hajlású sárga és szürke mészkövekben meglelém (43. ábra a 61. oldalon) PAPP KÁROLY pedig Csórnak baglyasalji szőlőiből hozott el egy mészkődarabot. A következő hely délnyugat felé, ahol a recoaroi- és a trinodosus-meszet felfedezém, a Litér- és Daka-puszta közti országút Kenese felé eső magaslatán, az úttól délnyugatra van. Márgás mészkőben brachiopodákat és czefalopodákat leltem itt. Vörösberény határában a Romkúttól levezető völgy jobbján a Megyehegy keleti oldalán 27 lépés szélességében találtam a sárgásbarna trinodosus-meszet föltárva, tehát hajlását figyelembe véve mintegy 10—12 méter vastagsága lehet itt a szintnek, amelyet a Megyehegy gerinczén végig az almádi országúton keresztül a vörösberényi Malomvölgyig lehet követni és kövületnyomairól biztosan felismerni. Somostető 1 : 50000 1 : 55000 (1 : 2). tj felső campilli lemezes dolomit, tj felső campilli lemezes-mészkő, tf megyeliegyi-dolomit, tj' kagylós-mész, tj Tr. Reitzi rétegek, tj tridentinus-mészkő, tj" set. cassian—raibli rétegek, mj pannóniai rétegek, q" lösz. Édesvízi mészkő és lösztakaró alatt a megyehegyi kagylós-mész vonulat Szentkirályszabadja határában 4 km. hosszaságban a felsőörsi vármegyehatárig eltűnik; de azután úgyszólván megszakítás nélkül terjed a felsőörsi klasszikus szelvényen, a Forráshegyen át Vászolyig. Az Atyahegyet, a Csákányhegyet, a Péterhegyet, a Tamáshegyet, a Szákahegyet (IV. tábla C—E és V. tábla A, B szelvénye) — Lovas, Paloznak, Csopak, Arács és Balatonfüred határaiban — útba ejti és e hegyek tófelőli ormozatán keskeny lépcsőt ad, melynek márgás talajában szántóföldek és szőlők vannak. A Szákahegyen túl lenyúlik a Bocsár-dülő szőlőibe és az eddigi 30—40° NW. dőlésből szintes fekvésűvé válik. Aszófőnél vastagsága nagyon redukálódik. Az aszófői, örvényesi és balatonudvari területen össze-vissza van törve (VII. tábla C—E és 55. ábra szelvénye), majd ismét vízszintes helyzetbe kerül és váltósán összetört lapos boltozatba van hajtva. Örvényes és Barnag—Vöröstó között SE—NW. irányban több ízben kerül a felszínre (IX. tábla A—E szelvényei).
