Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

Szövegábrák jegyzéke

A Balaton környékének geologiai képződményei. 611 Oldal 263. ábra. Az eplényi vasúti alagút déli szádánál feltárt lösz 503 264. » Homokos, aprókavicsos löszben kiékelödö, sötétbarna és veres agyagos rétegek Balatonaligán, a Marhaitató lejáróján 504 *265. » Pannoniai-pontusi homokkőtábla szélkimarta barázdákkal, horpadásokkal és fénylő felszínnel. A Szentgyörgyhegy alatt a Kisapáti mellett lévő vasúti árokban . . . 508 *266. » Pannoniai-pontusi homokkőtábla szélkimarta barázdákkal és fénylő felszínnel. A Kisapáti melletti vasúti árokból 509 *267. » Bazaltból való, szélhajtotta homoktól köszörült éles kő (Dreikanter). A Kisapáti melletti vasúti árokból 509 *268. » Kvarczitból való éles kavics Halápról 510 *269. » Széltől kimart kvarczitgörgeteg Halápról 510 *270 A, B. ábrák. Mindkét oldalán élekkel bíró kvarczit-dreikanter megfújt pannoniai-pontusi homokból. A darab görgeteg volt a közeli magaslatokon elterült neogénkorú kavicskonglomerátban ; onnét a pannoniai-pontusi homokba lekerülve, ennek homokjával csiszolt le rajta lapokat a posztpontusi idők sfcele. A homokban a dreikanter megfordult, alsó lapja kerülve fölfelé, ezen is lapokat köszörült le a szél. Ekként a darab most kettős dreikanter. Sümegi szőlőhegy 511 *271. ábra. Gömbölyű kvarczitgörgetegből kiköszörült lapok egy sümegvidéki éleskavicson . 512 *272. » Sötét kemény, kvarczos agyagpalából keletkezett, éles kavics a sümegi Haraszt pannoniai-pontusi poligén kavicsából 512 *273. » Deíladált, széltől hajtott homoktól kimart kvarczittuskó, Modor környékén a Kiskárpátok tövében elterülő kavicsból (HORUSITZKY HHXRIK gyűjtése) 513 274. » A Balaton medenczéjének pleisztoczénkori kezdő depressziói. (Térképvázlat.) Mértéke 1:500,000 514 275. » Az akarattyai part 1908 április 19-iki leszakadása a vasútépítés idején. Délről nézve 517 276. » Az 1908 április 19-iki akarattyai partszakadás északról nézve 518 277. » Az 1908 április 19-iki akarattyai partrogyás hasadékai 518 278. » Az 1908 április 19-iki akarattyai partrogyás közepén felpúposodott lejtő . . . 519 279. » Az akarattyai magaspart leroskadásai 1908 április 19-én. a 345—350. sz. vasúti szelvények között. A —A a lerogyás előtti szelvényvonalak 520 280. » A balatonföldvári kelta földvár kiegészített tervrajza a levágott domborron. A teljes vonalak a jelenlegi térszínt, a pontozottak a földvár építése idején feltételezett térszínt ábrázolják (1 : 4000) 521 281. » A Bolondvár alaprajza, Balatonszemestől nyugatra a jelenlegi villatelep tornyos épülete alatt az 1900. év előtti eredeti helyzetével 522 282. > A Kereked-öböl melléke Balatonfüred és Balatonkövesd között a turzások ábrázolásával. (Térkép 1: 30000) 524 283. » A Siófok körüli turzások (Térkép 1 : 75,000) 525 284. » A Zamárdi és Balatonföldvár közötti Balatonpart a szántódvidéki turzásokkal. (Térkép 1 :51,000) 526 285. » A turzás keresztmetszete a Balatonazemestől nyugatra fekvő Illa. számú délivasúti őrház mellett frissen ásott csatornában 527 *286. » Fonalos algáktól kimart és mésszel bekérgezett triaszkorú kődarab a Balaton vízszéléről, a Balatonkövesd vízszéli, Kőkoporsódomb előtti Küszöborr-vonyón . 528 287. » A Fertőtó levezető csatornája 1910 október 10-én 534 288. » A Fertő-Hanság talajának szelvénye a Hanság-csatorna duzzasztó zsilipjénél Eszterháza alatt 534 289. > A Fertő-Hanság csatornájának rétegszelvénye a vízduzzasztó zsilipnél .... 535 290. » A Hanság talajszelvénye a pomogyi országút mellett 535 291 a. » A Fertőtó levezető csatornája a kiemelt agyagból emelt gáttal 336 291 b. » A csatorna és a gát pusztulása a vízemelkedés után 536 *292. » A Fertőtó fenekéből kiemelt agyagból származó dreikanter az Eszterháza alatti csatornából 537 *293. » A Fertőtó fenekéből kotrógéppel kiemelt agyagból származó defladált kvarczitdarab az Eszterháza alatti csatornából 538 32*