Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XIV. Fejezet. A Balalonkörnyék forrásai

XIV. FEJEZET. A BALATONKÖRNYÉK FORRÁSAI. A közvéleményben kiirthatatlanul meggyökerezett az a vélemény, hogy a Balaton fenekén temérdek forrás van, sőt igen sokan erősen hiszik, hogy a Balaton vizét a fenekén fakadó források jelentékenyen táplálják. Ennek a nézetnek hívei bizonyítékul azt hozzák fel, hogy fürdés közben hidegebb vagy melegebb vízrészekbe kerültek.

1 Ez a nézet az úrinép között van elterjedve; a balatoni halásznép csak Hoeveseket» ismer a Balatonon, vagyis olyan helyeket, ahol a víz nem fagy be erősen, vagy a hirtelen befagyás után a jeget alulról felnyalja, mintegy alulról meglékeli, a fenékről felszálló melegebb forrásvíz. A hevesek kivétel nélkül a zalai part mellett vannak; és pedig legtöbbnyire a Felvidékről lefolyó patakok, «sédek» mocsaras torkolata előtt, ahol a lefolyó talajvíz a fenéken jut a tóba és felemelkedő melegebb vize a tó vizét is befolyásolja. Ezeken kívül a zalai parton Alsóörsön, Paloznakon, Balatonkövesden, Zánkán, Révfülöpön, ahol a fillit és a permi veres homokkő a vízszéléig leér, e kőzetek rétegérintkezésén gyenge vízszivárgások kerülnek a Balatonba. A balatonkövesdi Kerekedöböl keleti partján, a Kuszkó-vonyó nádasában alacsony víznél savanyúvizet láttam felbugyogni. Kétségtelen, hogy közel ide, a tó_4egén kiázó csillagos lékeket a Kuszkóvonyó előtt a fenékről felszálló savanyúvíz

2 marja ki. (307. ábra.) A vízszéli savanyúvíztől mintegy 150 lépésre befelé az öbölnek sorakoznak a «hevesek» nyílásai a jégen; irányuknak keleti meghosszabbítása a Horogvölgy-séd mellékén bugyogó savanyúvízforrásnak vág, amelyet «Hableány-savanyúvíz» név alatt 20 év előtt forgalomba hoztak. Ezek a Kerekedöböl körüli források a permi veres homokkőből fakadnak. 1895 januárius 2-tól februárius 25-ig ismételve felkerestem a Kuszkó-vonyó lékeit és megfigyeltem, hogy a tartós hideg daczára napról napra nagyobbodtak, februárius végén már tágas nyilt vízbe egyesültek volt a nyílások; miközben a jég az öbölben 011 m.-ről 0'32 m. vastagra hízott. A víz bugyogását azonban a megtisztult vízben sem lehetett látni és a fenéken nem volt magasabb hőmérséklet, 1 Az emberi test nagyon érzékeny a viszonylagos hőmérsékleti különbségek iránt. A fürdés közben összekeveredő meleg felszíni és a mélyebb hűvösebb víz magyarázza a fürdőzők megfigyelését. 2 Balatonmelléki kőzetek, vizek és gáz chemiai elemzése. 17. old.; Geologiai függelék.