Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XII. Fejezet. Holoczén képzödmények
576 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö legnagyobb láp Egregy határától a somogyvármegyei Simonyi határáig a Kis-Balaton völgyében fekszik és 7211 kat. holdnyi tőzegtelepén a két említetten kívül még Keszthely, Alpáhok, Sármellék, Égenföld, Zalavár, Balatonmagyaród, Kiskomárom, Nemesvid, Csákány, Szőkédencs, Sávoly, Fönyed és Vörs községek osztoznak. Ettől nyugatra a Zala-folyó völgyében fekvő 2520 kat. holdas tőzegláp előbbenivel Hidvégnél függ össze. Zalaapáti, Esztergál, Szabar, Nagyrada, Kisrada, Garaboncz, Balatonmagyaród, Zalavár és Sármellék községek határaiban terül el. A harmadik lápvölgy Fönyed, Sávoly, Szőkedencs, Csákány, Felsőzsitfa, Fehéregyház és Sámson községek közt 695 kat. holdon terül el és a Kis-Balaton völgylápjával Fönyednél függ össze. Az együttesen 60 km 2-t borító tőzegtelep a legtekintélyesebb a Balaton mentén, mert átlagos vastagsága (3'5 m) is a legnagyobb, és 4—5 méteres tőzegréteg benne nagy területeket borít; legnagyobb mélysége Keszthely határában 7"2 méteresnek bizonyult. A lápfenék ugyanaz a pannoniai-pontusi-korú agyag és homok, amelyekből a környező dombok és az elszórt lápszigetek felépültek. A túlnyomóan sásmaradványokból lerakódott tőzeg fűtőértéke átlag 3241 kalória, vízfelszívóképessége pedig átlag 100/241. A mennyire azt a fúrási eredmények megengedik, e lápban legalább 210 millió m. 3 tőzeganyagra következtethetünk. A legkezdetlegesebb kiaknázás nyomai Vörs és .Sávoly somogymegyei községeknél láthatók. 5. A somogyi part lápjai, a) A Nagyberek lápja, a melyet a műszaki felosztás Nyugati- és Keleti-bozót néven említ. Balatonkeresztűr, Balatonújlak, Kéthely, Gomba, Boronka, Tótszentpál, Varjaskér, Táska, Buzsák, Öreglak, Lengyeltóti, Orda, Balatoncsehi és Boglár községek között terül el; északnyugaton a Balaton felé hosszan elnyúló turzások határolják, amelyeknek középpontjában a fonyódi dombság szigetként emelkedik. Az összefüggő tőzegláp, amelyen belül mintegy 27 kisebb-nagyobb lápsziget ismeretes, a déli dombsorok közé folytatódó öblözeteivel együtt mintegy 92 knr-t borít. A 3 métert is meghaladó legnagyobb mélységei Kéthely, Gomba és Boronka közt vannak, de az egész láp átlagos mélysége 1'5 méteres. Anyaga túlnyomóan nádtőzeg 394-7 kalória átlagos fűtőértékkel és 100/423 átlagos vízfelszívóképességgel. Tömege közelítő számítással 138 millió m 3-re tehető. Tüzelési czélokra igen számos ponton és régi idők óta ássák, gépüzemre berendezett tüzelő- és alomtőzegkiaknázások pedig Lengyeltóti, Boronka, Gomba és Kéthely határaiban ismeretesek. b) A Nagyberek mellékvölgyei közül kettőben, ú. m. a Mesztegnye-patak mentén és a Szállási patak völgyében van néhány kisebb tőzegláp. Az előbbiben a tőzeg keskeny sávban tölti ki a patakvölgyet és iszappal erősen kevert anyaga gyakorlatilag figyelemre nem méltó. A Szállási patak völgyében két kis tőzegtelep Somogyvár határában fekszik, egy 20 kat. holdas pedig Öreglak alatt mintegy 2 m-es vastagságban. c) Boglár és Lelle közt, az utóbbi község határában egy, vagy 18 kat. holdas tőzegláp van. Anyaga nádtőzeg, átlagos vastagsága 1 méter. d) Lellétől keletre, Faluszemes és Látrány határaira is kiterjedő láp a fönnebb ismertetett Nagybereknek kisebbített mása. Területe mintegy 6 km 2; tőzegrétegének legnagyobb mélysége a láp középtáján 1'5 m. Anyaga közelítőleg 8 millió m 3 nádtőzeg. é) Őszöd, Szárszó és Szólád községek határainak érintkezésénél egy lápvölgy nyílik a Balatonra. Az átlag 1'4 m. mély és 345 kat. holdas tőzegtelep tömege 2 millió m. 3-re becsülhető.
