Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XII. Fejezet. Holoczén képzödmények

561 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö A balatonfenéki lerakodásokat különböző szempontokból elég körülményesen vizsgáltuk. EMSZT KÁLMÁN és TREITZ PÉTER barátaim chemiai és mechanikai elemzéssel kimutatták, hogy a Balatonba hulló por a fenék vastag iszapjával azonos.

1 EMSZT K. az 5—7 m. mélységek közötti tözegtalajig a Balatonfenék iszapját a Balatonba hulló porral megegyezőnek és sok Ca-ot tartalmazónak ismerte föl; azonban a tőzegszint rétege alatt mindegyik fúrásban eltérőnek találta az altalajt a fenékiszaptól; vizsgálatai szerint az altalajban a Sj0

2 fokozatosan növekedik a mélység felé. TREITZ P. a tőzegalakulás idejére a Balatont lefolyástalannak hiszi. Ezt a felfogását a magassági viszonyok megerősítik, 5—7 m. mélységben a mai víztükör alatt mindenütt, sőt Siófok környékén a tó mai lefolyásán is pannoniai-pontusi altalaj veszi körül a Balaton lerakodásait. A tőzeg alatti apró kavicsos homok Alsóőrsön, az Aszófői sarokban, Tihany és Udvari között tóközépen, Akaiin, Szántódon és Boglár-Révfülöp között tóközépen azt bizonyítja, hogy száraz, vagy csak időnként vízzel elborított volt a Balaton feneke, mert máskülönben a környező partokról lefolyó patakok aprókavicsos hordalékukat a medencze közepéig nem szállíthatták volna. Durvább kavics van Keszthelyen, a Szántódi révben, az Aszófői sarokban, a Kerekedöböl keleti sarkán és Alsóörs alatt. Ezeken a helyeken a tőzegtelep alatti fúrópróbák szegletes, kimart fényesfelületű kavicsokat adtak; sőt az aszófői és alsóőrsi és kerekedi fúrások aljából egy-egy ökölnyi jellegzetes „dreikanter" is előkerült. A Küszöborr alatti fúrás 4 méter alatti mélységeiből vegyesen hozott fel a fúró szegletes balatonfelvidéki és görgetett kvarczkavicsot a Balatonfenék régibb lerakodásaiból. Alsóörsön a kvarcz- és kvarczitkavicsok csak keletről, a kőrösberényi magasparton fekvő ópleisztoczénkorú kavicsból kerülhettek le a Balaton régi fenekére, a melyet ezért a fiatalabb pleisztoczénbe helyezek. A FTízfő-sarokban lemélyesztett tófenéki fúrásban (IX) csak dolomit- és mészkőkavics volt; ellenben Balatonfőkajár vizén (XVII) és a fokszabadó-sóstó előtt (X) nem találtam a fenék altalajában kavicsot. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy az északkeleti, keleti és délkeleti magaslatok az ópleisztoczén időben beljebb terjedtek a Balaton medenczéje felé és ennek időnként száraz fenekére a Balatonfelvidékről és a kenesei kavicsplatóról lefolyó torrenspatakok 80— 100 méter eséssel durva szegletes törmeléket hordottak le Alsóörsig, Csopakig. Az időnkint kiszáradó fenéken azután az odakerült görgetegeket a defláczió fényes, éles kavicsokká köszörülte Aszófőn egy pleisztoczénkori patak a mai Balatonkisszőllős felől jövő völgyből szegletes dolomit- és mészkőkavicsot szállított a Balaton medenczéjébe. Ugyanerre utalnak a Keszthely alatti XVI. fúrás kavicsai is, t. i. hogy itt az északról jövő patak szállította a törmeléket az eredetileg száraz, legföljebb időszakosan mocsaras mélyedésbe, a mely a Balaton mai vízszíne alatt Aszófőn 24 25 m.-re, Alsóörsön 14'63 m. a Kerekedöböl-sarkon 16'36 m.-ben volt. A szántódi révnél 11 m.-ig, Boglár és Révfülöp között tóközépen 14 méter mélység körül találtunk diónyi mésszel bekérgezett, vagy vasoxydhidráttal sötétre patináit kavicsot. A limonitos bekérgezések, a markaszit-gumók, a melyek a kavicsos altalaj különböző mélységeiben a patakkavicsok között találtattak, szerintem TREITZ PÉTER-rel 1 EMSZT K. : A Balaton fenékiszapjának és altalajának chemiai alkata 16. old. TKEI rz P. : A Balaton tó fenékiszapjának és altalajának tizikai alakulása és ásványtani összetétele 15 — 16. ; Geologiai, petografiai és chemiai függelék. A Balaton tudom, tanulmányozasának eredményei. 1 köt l. (Geomorf.) rész 36