Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XII. Fejezet. Holoczén képzödmények
X. XI. XII. XIII. XIV. XV. 1896. VII. 15. 1896. IX. 4. 1896. VIII. 10. 1896. VII. 31. 1896. VIII. 27. 1896. VII. 8. Siófoktól keletre, a fokszabadi Sóstó előtt kb. I 1/ 4 kilométernyire a víz szélétől Alsóörs villatelep előtt a nád között : Alsóörs—Paloznak .... 41° 44' Paloznak—Balatonfüred . . 12° 12' Paloznak—tihanyi kolostor .4 2° 7' A Tihany és Orvényes közötti öböl közepe: Balatonfüred—Aszófő . . . 37° 16' Balatonfüred- tihanyi Csiícsh. 71° 04' Aszófő—Örvényes .... 45° 44' I ihany, Alsószarkád partja és Balatonudvaii között: Aszófő—tihanyi Csúcshegy . 28° 34' Aszófő—Örvényes .... 28° 09' Örvényes — Balatonudvari alsó templom 22° 11' Akaii alatt, az Akadék nevű nádasok között: Tihanyi kolostor—Akaii . . 53° 18' Akaii—Zánka 94° 24' Zánka—Szepezd 33° 50' Boglár és Révfülöp között, a to közepén: FonyódiVárhegy-Balatonlelle 91° 02' Balatonlelle—tihanyi kolostor 81° 90' Tihanyi kolostor—Szepezd . 17-5—18-0° 15-0—19-0° 1 6-38 — 7-95 (1-57) 18-0-20-0° 5-82-612 (0-30) 16-0-18'0° 5-60—6-60 (1-01) 150—190° 15-0—19-5° 4-52—8-02 (3-. 0) X. A hamuszínű, finom iszap alatti sárgás, szürkés, agyagos homok, amely aligha pleisztoczén, mert 3*70 méterrel a fenék alatt, azaz 7*90 m.-rel a vízszín alatt hasonló homokban pannoniai-pontusi kövületekkel teli konkrécziós, rozsdabarna homokkőkonkrécziók kerültek fel. A vékony, alig 1 m. vastag holoczén iszap tehát közvetlenül pannoniai-pontusi altalajon ül. XI. A lágy iszap nádgyökerekkel, Unió- és Anodontacserepekkel elkeveredve, 5"18 m.-ig a vízszín alá ér. Majd a csigás, tőzeges, aprókavicsos nagyobb görgeteget (gnájsz) is tartalmazó homok 6*85 m. szintje alatt a pleisztoczén homok-, agyag-, kavicsrétegekkel váltakozó tarkasága a fúrás fenekéig terjed. A 10 54—11*38 méter közti vízszín alatti mélységből származó kaolinos agyag tillitmálladék. Ebben ökölnyi lenyalt, kimart fehér kvarczkavicsok ülnek. 14*18 méterből Lyninophysa- és Litlioglyphus-marad\knyok még a pleisztoczénre utalnak. Azonban a fúrás feneke már valószínűleg mállott fillitben van. XII. 4'72 méterig vízszín alá ér le 2*30 m. vastagsággal, a lágy iszap ; ez alatt tőzeg terül el Lithoglyphnssal. 6*62 m.-nél kezdődik az aprókavicsos pleisztoczén és 8*19 méterben valószínűleg a pannoniai-pontusi fenék. XIII. Itt is 2 0 m. vastag a fenéksár és alatta a vízszin alatti 5* 10 métertől csigás agyag, majd tőzeg. 6*60 m. ez alatt pedig agyagos homok, amely selymes csillámú agyaggal és kemény homokkal váltakozik a fúrás fenekéig. Kétséges, hogy a pleisztoczén kor van-e itt képviselve és nem a pannoniai-pontusi fenéken nyugszik aholoczén iszap. XIV. 2*0 méter vastag lágy iszap alatt tőzeg, majd 9*34 méterig a vízszín alatt szegletes balatonfelvidéki kavics képviseli 1*32 m. vastagsággal a pleisztoczént. Ez alatt a fúrás fenekéig a pannoniai-pontusi rétegek fossziliákkal konstatáltattak. XV. 1 m. vastag fenéksár alatt aprókavicsos, homokos iszap van növényrészekkel és sok csigával, Pinns sylvestris fenyőtobozzal. Ez az 5'59 m. mélységben levő réteg már pleisztoczénkorú és a fúrás fenekéig tart,
