Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XII. Fejezet. Holoczén képzödmények

552 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö 6'85— 7'68 m. között sárgásszürke, barnásba hajló, agyagos, finom homok, finom, fehér kvarczhomokkal, fehér kvarczkavicscsal, borsónagyságú görgetett aprókavicscsal, a szegletes, víztiszta kvarczszemek 0T4—0'23 mm. átmérőjűek. 7'68—10'44 » között ugyanazon sárgásszürke, barnásba hajló, agyagos, finom homok nagyobb homokszemekkel, diónagyságú szegletes kavicsokkal, a werfeni rétegek alsó dolomitos homokkövéből. 10'44—1078 » között világosszürke, meszes agyag, finom iszap 0'0014— 00017 mm. átmérőjű homokszemekkel, a legnagyobbak is csak 0'0142 mm-.nyiek. 10'78—10'98 » között kaolinos iszap, szegletes kvarcz-, kvarczit-, permi veres homokkő és fillitdarabokkal. 10'98 — 1 1 '38 » között kaolinos iszap, ökölnyi kvarczkavicsokkal. 11'38—13*70 » » kékes-hamuszürke, szegletes kvarczhomok, kaolinosan mállott, fillites agyagpalával. 13'70—14'63 » között görgetett, orsóformájú, szegletes, fillites agyagpala, kvarcz- és permi veres-homokkő-kavicsokkal és csigamaradványokkal. icj 14'18 m. mélységből ugyancsak a csigamaradványok kerültek fel, mint a 6 28 m.-es rétegből. •5 I A fúrás fenekén sötét zöldesszürke iszap szegletes kvarczN E j g J ^ szemeket tartalmaz, én ezt az iszapot a fillites agyagpala 2. málladékának tartom. XII. Tihany félsziget Rátavonyója és Örvényes temploma ö z ö 11 húzott vonalban; 2 42 m.* mély viz alatt, 14'32 m. mély fúrás. 2 42 — 4'72 m. között big, szürke, finom iszap, nagyon apró kvarczszemekkel és csillámszemekkel, növényrészekkel, kovamoszatokkal. 4'72— 5*82 » között szürke, finom iszap, az előbbihez hasonló, sok kagylósrák-teknőcskével, kovamoszattal, növényrészekkel. 5'82 — 6'12 » között tőzeg csillámlemezekkel, kovamoszatokkal, Lithoglyphus naticoides FÉR. maradványokkal. 6' 12— 6'62 m. között szürke, rozsdafoltos és sárgásbarna homokos agyag, gyér növénymaradványokkal, sok csillámmal, szegletes, sima felületű mészkődarabokkal. 6'62— 7.85 » között ugyanolyan homokos agyag, sok csillámmal, borsó-, mogyoró nagyságú, félig gömbölyített balatonfelvidéki mészkőés dolomitkavicscsal. 7'85— 8T9 » között sárgásszürke, csillámos, homokos agyag. 8T9 —13'42 » » homok, és alsó részében kavicsos. J / 13'43—14'32 m. » szürke, homokos agyag (kenőföld). H, u ( c N O o N 'S OH