Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XII. Fejezet. Holoczén képzödmények

544 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö hogy a déli parton homok, az északi parton pedig jelentékeny vastagságú és kiterjedésű iszap borítja a feneket és teszi asszimmetrikussá a fenék keresztszelvényét. (239—241. ábra a 465—467. oldalon.) Az északi szelekkel járó vízduzzasztás a keleti, a déli és a nyugati partokon jelentékeny partmarást okoz, ennek kopadékából a víz denivellácziójából kifejlődő délnyugat felé tartó parti áramlás a vízszéli turzásokat rakja le és a szélokozta hullámok parti gördülésével társulva, a vízalatti gerendekeket meg a pandallokat stb. építi fel.

1 A déli parton felduzzasztott víz azonban nemcsak a felszínen egyenlítődik ki, hanem, különösen amíg a szél el nem pihent, a fenéken is, észak felé mindinkább lassabbodó visszaáramlást okoz. Ez a fenéken járó vízmozgás kiiszapolja a turzás és a gerendekek homokjából a lebegő finom részeket és azokat mindinkább finomabb és finomabb iszap alakjában az északi partok felé elszállítja. Ezt a folyamatot a pleisztoczénkorú Balatonra is visszaterjeszthetjük. A fúrások próbái bizonyítják, hogy az iszapos fenék és altalaja az északi partok alatt agyagos, a déli partok felé inkább homokos. Miután előzetes fenékvizsgálatokból meggyőződtem, hogy a Balaton jelenkori teknője egy szabályos, kb. 5—7 m. mélységű vályú, amely mindenütt hirtelen mélyed be a talajba, azonban egyenlőtlenül van a mostkori lerakodásoktól kitöltve, elhatá1 Ezeket CHOLNOKY JENŐ tüzetesen tanulmányozta és a hidrográfiai részben leírja.