Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XII. Fejezet. Holoczén képzödmények

526 két helyen van ilyen jellegű turzás a tihany—szántódi szorulatban, és a Kis-Balaton előtt Balatonszentgyörgynél. A szántódi turzás Zamárdi falu alól indul ki a pannoniai-pontusi rétegekből álló magas parttól és mintegy a siófoki turzás folytatása, amennyiben a WSW. felé irányuló partot elhagyva a szántódi révig 3 km. távolságra egyenes nyugati irányt követ: a révtől, amely a alakú turzás csúcsán van, SSW-nek kanyarodik a 284. ábra. A Zamárdi és Balatonföldvár közötti Balatonpart a szántódvidéki turzásokkal. Mérték 1 : 51000. 1. Alluvium és berekföld. 2. Újabbkori és régibb turzásgátak. 3. Völgyi homokos, aprókavicsos, réteges lösz. 4. Típusos lösz 5. Pannoniai-pontusi rétegek. homokgát és l

1/

2 kilométer távolság után a szántódi vasúti állomás előtt simul el. A kiugrás mértéke kb. lV

4 km. Az állomás felől a szántódi /\ alakú turzás mögé bozót nyomul és esős télvíz idején a háromszegletes tért elfoglalja. A főközlekedési szekérút Zamárdinál elhagyja az egyenes irányt és a turzást követi. Szántóddal szemközt az D/a km. széles szorulat zalai oldalán a tihanyi félsziget magas partja alatt szintén a szántódihoz hasonló háromszegletű síkság szűkíti meg a Balatont. Ennek közepét is bozót foglalja el a „Révközi tóval". A /\ alakú turzás azonban itt hiányzik; de analógiája a zalai partok sarkantyúszerű turzásai alakjával megvan itt is. Mert