Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XII. Fejezet. Holoczén képzödmények

A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö gúak, ott egyszersmind hozzá is tapadnak azokhoz a magas partokhoz, amelyekből anyaguk származik. Délkelet felé haladva, a mindjobban finomabb anyagú turzások a következő magas parthoz nem simulnak hozzá, hanem előtte ellapulnak és nedves rétségek veszik őket körül, amelyeken a turzás megetti bozótok berek vize, eredetileg a Balatonba ömlött, mielőtt a turzásokat csatornákkal átvágták volna. Siófokon, Balatonföldváron, Balatonlellén, Fonyódon, Balatonkereszturon lehet ezt megfigyelni. A turzásoknak ez a jellemvonása legjobban van kifejlődve a sáfránkerti magas parttól Siófokig terjedő egyenes irányú széles gáton, amely megkeskenyedve halad Mérték ^Maßstab 500 1000 - i I, \rr>. 282. ábra. A Kereked-öböl melléke Balatonfüred és Balatonkövesd között a turzások ábrázolásával. Mérték l : 30000. I. Alluvium. 2. Turzások. 3. Pleisztoczén patakok törmelékkúp-maradványai. 4. Pannoniai-pontusi rétegek. 5. Werfeni rétegek. 6. Permi veres homokkő. tovább a Balaton partján a szántódi szorosig; megette a Zamárdiig, mindinkább emelkedő magas part aljában nedves rétség nyúlik a turzással párvonalasan végig (283. és 284. ábrák). Ezen a turzáson Balatonvilágosnál durva kavics van az ópleisztoczénkorú folyómeder lerogyott anyagából Szántódig fokozatosan gyérül és kisebbedik a kavics. A fokszabadi—zamárdi turzás a Tóközi-puszta mellett két kis öblöt egészen elrekeszt, ezeknek a limáyszerű jellege meglehetősen éles. A zalai öblös parton a turzássarkantyúk az öböl belseje felé irányulnak és az öblök szemközti sarkain közel egyenlő hosszúságúak. Ez a jelenség arra utal, hogy a zalai