Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XII. Fejezet. Holoczén képzödmények

520 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö Az akarattyai 1908 áprilisi nagy partrogyás a puszta disznópásztora szerint, aki közelében volt, minden előjel nélkül, csendesen, nesztelenül történt, mintegy elült a part az alatt az idő alatt, amely eltelt, mialatt a kondás a sertésnyájat a vízhez terelte és visszahajtotta. Lefelé az omlás helyén ment át a csordával, visszafelé már nem volt képes visszahajtani állatjait az összerogyott lejtőn. a 279. ábra. Az akarattyai magaspart leroskadásai 1908 április 19-én, a 345—350. vasúti szelvények között. Mérték 1 : 1200. A —A a lerogyás előtti szelvény, a sötét termőtalaj 0'40 m., b sárga mészkonkrécziós kemény agyagpad 2'20 m., c álréteges szürke homok 12 0 m., d sötétbarna agyagrétegecske O'IO—0"30 m., e sárga és szürke homok és leveles agyag váltakozása 15"5 m., f sötét szenes agyag O'IO—0'15 m., g kékesszürke leveles agyag 10 0 m., agyagos homok sok molluszkumhéjjal 0-80 m., i homokos, sokcsillámú leveles agyag 0'80—l'OO m., j szürke agyag sókivirágzással. Nagy porfelleg szállott fel az omlásból, amely napokig elhomályosította a levegőt. A tóba lerogyott partok repedéses rögeit a tó hullámai nyaldossák és évekig elrágódnak rajtuk, mialatt a lerogyott agyagos altalajú lejtő lankás részeivé kiegyenlítődik és a víz színétől beljebb sekély vízzel borított keskeny, sík padkát gyalul le a hullámmarás. Ahol azonban a szélhajtotta hullámok akadálytalanul ostromolhatták