Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények

492 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö LACZKÓ DEZSŐ Veszprém vikékének geologiai leírásában a sédmelléki löszről ezt írja: „Ez nem összemosott, hanem összefujt lösz. Szakasztottan az a kép, amelyet a téli hófúvások elénk állítanak."

1 A lösznek hiányát vagy alárendeltségét a Balaton nyugati berkei körül messze le a Dráváig és a Muráig, valamint a fejérmegyei Sárréttől a Sármelléken át Paksig, Kajári szőlők Balatonaliga nyaralóhely Vasúti állomás. 251 a. ábra. A balatonaligai partfal látható szelvénye. Mértek az alapra: 1 : 1000, a magasságokra 1 : 50000 (1:5). - sósagyag, b szürke homok, c homokos agyag, ck konkrécziós sárga agyag két széntelepecskével és kemény édesvízi mészkő lemezekkel, d alsó pleisztoczénkorú kavics (városhidvégi kavics), q" lösz. annak tulajdonítom, hogy ezeknek a vidékeknek nagy homokterületein a lösz egyáltalában nem rakodott le. Futóhomokon, kavicson ritkán van lösztakaró, mert a homoknak mozgó felszínén a finom löszpor nem vethet lábat; a homoki fűnövényzet hiánya vagy soványsága szintén kizárja a hullópor megkötését, amiből a lösz szülemlik. 251 b. ábra. Mélyút Balatonaliga fürdő és nyaralóhelyhez a vasúti állomásról. Réteges, aprókavicsos völgyi lösz. Az egész túladunai középhegységben az elmondottak után az eolikus folyamatoknak és az uralkodó északi, északnyugati szeleknek tulajdonítom az igazi lösznek keletkezését és szélárnyékban való megmaradását. A fensíkok lösze ez ! Bőven van azonban a platók löszén kívül vidékünkön egy másfajta homokos, rétegzett lösz 1 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 38. oldal; Geologiai függelék.