Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények

490 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö szelek nagy erejét, amelylyel az ugarokról és a szántóföldről a meglazított földet néha az őszszel belevetett maggal együtt elviszi. A szél hatásának tulajdonítom a Kenese körüli, továbbá a Papkeszi, Nádasladány, Polgárdi, Lepsény és Balatonfőkajár közötti vidék lösznélküliségét. A pannóniai- pontusi rétegek itt nagy elterjedésben vannak felszínen. Széltében mészkonkrécziókból álló meszes kavicstörmelék borítja a felszínt, sőt nem egy helyen, az Ősi feletti szőlőkben, a Polgárdi kastély kertjében és a Sándorka-major közelében szántóföldekbe feltört Öregerdőnek talajában édesvízi mészkőlemezeket és kemény rétegeket is láttam. A konkrécziós mészkiválások a lösznek alsó részében mindenütt jelen vannak, ahol a lösz agyagon vagy más vízhatlan kőzeten nyugszik. Az északi szelek, amelyek j. 249. ábra. A balatonfüredi Nagymező kősivatagja fő-dolomiton. A kéki völgytől nyugatra elterülő fensik. Hajmáskér, Öskü és Várpalota között a veszprémi dolomitfensíkot kopárrá súrolták és igazi kősivataggá alakították, a veszprémvármegyei Mezőföld nagyrészéről is elhordták a lösztakarót annak mészkonkrécziós aljáig, amelynek törmeléke most a pannoniai-pontusi agyaggal a felszínen összekeveredett. A veszprémi fensik löszpásztái horpadásokban és a magaslatoknak déli tövében vannak. A csopaki Káptalani-erdőben, Veszprém körül, úgyszintén Nagyvázsony vidékén hajdani kiterjedt ősi erdőségek okozhatták lerakodását és megmaradását. A szélárnyékhoz való szoros viszonyt a löszre nézve a Balatonfelvidék déli lejtőjén végtől-végig tapasztalhatjuk. A Balaton felső, zalai partmellékén alig van lösz. Csak Balatonalmádi és Alsóörs között, továbbá az ábrahámpusztai szőlőkben Rendes és Badacsonytomaj között ér le az erdők aljából a tóig. Itt legrövidebb a Balatonfelvidék rézsűje, úgy hogy a lösz szélárnyékban megmaradhatott. A zalai, széles, pontusikorú abráziós színlőn, a pontusi vizek egykori sík