Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

Előszó

VI II A Balaton környékének geologiai képződményei. hogy a geologus munkája sem lesz olyan egyszerű, miként azt meg­előzőleg képzeltem. 1 Kirándulásaim közben rábukkantam, hogy az egyszerűnek látszó szer­kezetben számos kisebb-nagyobb törés, vetődés, eltolódás, árkos beszakadás, bérezés felbukkanás rejtőzik. Nemcsak a másodkorú rétegek, hanem a fiatal harmadkorúak is kizökkentek eredeti helyzetükből és a Balatontó sikér fenekén is a közvetlen megfigyelések, nevezetesen fúrások, nem külön­ben a pontos nehézségmérések is ugyancsak rejtélyes természetűnek mutatták a mi nagy tavunknak kicsiny depreszszióját. A Balatont környező magaslatok: északon a Balatonfelvidék és a Keszthelyi hegység, délkeleten a Somogyi halomvidék fensíkszerű mor­fologiai külsőt mutatnak. A Balatonfelvidéken a Veszprém—Nagyvázsony közti fensík és Somogyban a Karád körül elterülő fennlapály 300—250 méterrel ide s tova egyenlő magassági szintben fekszik az Adria felett. Keletről a mezőföld, nyugaton a zalai meridionális halmok alacso­nyabb táblás vidékei alföldi tájékokba olvadnak. Mindezeken a helyeken, valamint a Balatonra néző nagy alföldi pusztákon, a miket a Nagyberek és a tapolczai síkság adnak, nagyon nehéz dolog a síkságokon és a letarolt fensíkokon a tektonikus vonalak kinyomozása. Igen megnehezí­tette ezt a munkát a nagy foltokban jelentkező diluviális takarók és a tó­melléki fiatalabb lerakodások többfélesége. A Balatonfelvidék szerkezeti elemeit már BÖCKH JÁNOS körvonalozta és HOFMANN KÁROLY találóan jellemezte azt, amidőn a bazaltokról szóló munkájában: a sakktábla mezőihez hasonlította a Déli-Bakony tektonikai alakulásait. 2 Miután a balatonkörnyéki egyszerű külső arczulatú térszín szövevé­nyes belsejébe bepillantottam, nagyon részletes vizsgálatot láttam szük­ségesnek és mind szélesebb köröket kellett megfigyelés alá vennem, hogy a Balaton kialakulásának problémáját megfejtsem. Lassankint egész a Nagy-Bakonyig, a Kis Magyar Alföldre, sőt az Alpok tövéig terjesztém kirándulásaimat. A Velenczei hegységet is figyelembe kellett vennem és délre a Kapós völgyéig eljártam. A Balaton fenekén alkalmazott fúrások a rendes geologiai kutatási módszereken pedig már túl is terjedtek. Ezeken a kirándulásokon számos kövülettermőhelyre bukkantam, amelyek utóbb olyan bőséges fosszilia-anyagot szolgáltattak a triásztól a jelenkorig terjedő rétegekből, hogy azok feldolgozására elegendő érkezésem nem volt. Hű társaimul szegődtek geologiai kirándulásaimon 1 Földrajzi Közlemények XIX. köt., 1891. 445. old. s i. h. 130. lap.

Next

/
Thumbnails
Contents