Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
488 A Balaton környékének geol ogiai képződményei. 48ö Zamárditól Kilitiig homokon járunk és a község felső részében, a majorsági épületek közelében 120 m. magasságban mészkonkrécziós pannóniai homokkőből álló törmeléket láthatunk a lösz alatt. Ilyent láttam Balatonföldváron is a téglaház árkában, ahol régi árkokban konkrécziós törmelék telepedik a lösz alatt. A Sió jobbján Jut és Ádánd környékén ismét láthatjuk az aprókavicsos homokot. Jut előtt az árokban 110 m. t. sz. feletti magasságban sok édesvízi csigamaradvány van a homokban. Ez a hely még a Balaton 6 m.-es pleisztoczénkori színlőjében van Ádánd közelében a Putó-majortól északkeletre, a 118 m. t. sz. f. magasságban a homokban Lithoglyphus-1 leltem, ez a pont már a Balaton felé irányult vízfolyásra utal. Még nagyobb elterjedése van az aprókavicsos homoknak a Sió balján; a gamászapusztai Balaton-parttól a Kustyán-pusztáig terjedő, lösszel fedett 160 m.-es hátság felől vékony takaróként, pannoniai-pontusi homokkő a Sióig terjed, homok és édesvízi mészkő-halomszigeteket véve körül; benne tojásnyi kvarczkavicsok is vannak. Ezek kétségkívül a vörösberény —városhídvégi magasan fekvő alsó pleisztoczén- vagy felső plioczénkorú folyómederből kerültek bele (Lásd a 283. ábrát az 525. oldalon). A Péli-malomtól északnak, a Felsőkustyán felé vezető dűlőúton mindjárt a Sión átkelő híd közelében aprókavicsos homok ül pannoniai-pontusi rétegeken; ez a pont szemközt a városhídvégi Kavicsos-dombbal, mélyebben fekvő homokot tár fel a Kavicsos-domb plioczén vagy alsó pleisztoczén kavicsánál; Helix és Lucena tartalma is tiatalabb voltára mutat. Itt is átmosott homokkal és kavicscsal van dolgunk. Fokszabadi északnyugati végén, a temető alatt a 6 m. magas parton van még egy jó feltárás, a gyéren ökölnyi kvarczgörgetegeket tartalmazó nagyon homokos löszben. A fokszabadi Sóstó körül is aprókavicsos homokpartok vannak. Az aprókavicsos homok, úgy látszik, a gamásza—kustyáni löszhátságot a Pélimalom felé megkerüli, mert a Kabóka-völgy baloldali ágában Ohódos-puszta mellett is, 150 m. magasságban egy gödörben aprókavicsos homokot láttam és azt innét Mezőszentgyörgy—Lepsény felé összefüggésben követtem. Lepsény délnyugati végén, 1 18— 125 m. magasságban, egy nagy murva-gödörben 6 m. vastagon, borsónyi nagyságú gömbölyű apró kavicscsal teli és ezek elrendezésében szabályosan, vízszintesen rétegzett durva homok van feltárva; az alsó-dakai kavicshoz hasonló. Azt sejtem, hogy Lepsénynél tóparti lerakodással van dolgunk. A Lepsény, Mezőszentgyörgy, Balatonfőkajár között elterülő Tikacs nevű, tágas, mocsaras, tócsás síkság a Ravaszi-tóval, amelyről a Kaboka-patak magasabb térszínnek neki vág és nagyon csekély eséssel tart délnek, szemmelláthatólag hirdeti, hogy ezen a síkságon, amelyről mint helyi besüllyedésről fent már szóltam, a fiatalabb pleisztoczén időben egy elzárt, lefolyástalan medencze volt. Az összegyűlendő víz itt tavat alkotott és ennek déli partján Lepsény, Mezőszentgyörgy között olyan homokturzás keletkezett, mint a balatonmellékiek. Ennek a kavicsos homokja az enying—városlödi plioczén- vagy ó-pleisztoczénkorú kavicsból mosatott bele a tóba. A dakai kavics is Papkeszi közelében a lepsényihez hasonló kisebb tóság túrzásának Ítélhető. Kelet felé megszűnik az aprókavicsos homok és azok a homokpászták, amelyek a fejérvármegyei síkságon Polgárdi és Füle környékén vannak, a pannoniai-pontusi rétegek felbomlásából származtak. Ott tehát a lösz előtti pleisztoczénkor nyoma nem felhalmozódásban, hanem pusztításban van képviselve. Az aprókavicsos homoknak ilyetén elterjedése és a Siófok—Fokszabadi közötti Madarasi-dülőn végignyúló pleisztoczénkorú turzás-homokgátnak hetyzete azt a benyomást keltette bennem, mintha a régibb pleisztoczénkorban még nem lett