Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

II. Fejezet. A permi szisztéma. A verrukano és a grödeni homokkő

39 Egy további elegyrésze e homokkőnek a muszkovit, elég nagy pikkelyekben, melyek a kvarczszemek közé préselődve, görbült, hullámos alakokban mutatkoznak. A muszkoviton kívül más, nevezetesen barna csillám, határozottsággal nem található a csiszolatban. Ebből azt kell következtetnünk, hogy — ha az egykori gránit-anya-kőzetben volt is biotit — az, mint könnyebben málló elegyrész, e homokkő törmelékrészei közül már régen dekomponálódott. Főjellemvonása még e homokkőnek az a sötét vörhenyesbarna festőanyag, mely minden határozott forma, még inkább minden kristályos forma nélkül foltok és foszlányok alakjában a kvarczszemek közti üregeket behálózza, vagy pedig finom rétegecskékben egyes kvarczok repedéseibe behatol. E barnás festőanyag vékonyabb rétegekben áteső fényben áttetsző, vastagabb rétegekben csak félig-meddig áttetsző, ráeső fényben pedig vöröses rozsdabarna színű és nem fémes fényű ; úgy hogy ezek alapján a legnagyobb valószínűséggel vasoxidos, részben vashidroxidos okkerre kell következtetnünk, amivel a fent kimutatott chemiai magatartása is megegyezni látszik. A barnás festőanyag valószínűleg az egykori biotitok dekomponálásából eredhetett. Más egyéb, e homokkő lényegéhez tartozó elegyrészt kimutatni nem sikerült; úgy hogy összegezve az elmondottakat: e homokkövet vörös vasok keres csillámos (muszkovitos) kvarczhomokkőnek tarthatjuk. Finomszemű permi veres homokkő, Örsihegy; Badacsony-Tomajtól É-ra. E homokkőből készített vékony csiszolat — sajnos — túlvastag, ami a mikroszkóppal való áttekintését megnehezíti. Egészben véve az előbbihez analog alkotású: szögletes, víztiszta kvarczszemek adják meg e kőzetnek mikrobreccsás külsejét. A kvarczok szintén zárványok zsinórjaival teltek; de sikerült ezeken kívül egy oly kvarczszemet is megfigyelnem, melyben két üvegzárvány észlelhető mozdulatlan libellával. Bár nem lehetetlen, hogy üvegzárvány a gránitok kvarczaiban is előforduljon, mégis arra is kell gondolnunk, hogy ez a kvarczszem s ennélfogva e homokkő kvarczszemeinek egy része esetleg kvarczporfiros magmából, illetve annak szétrombolásából eredhetett; ami éppenséggel nem jelentene ellentmondást az előbbi feltevéssel szemben, amennyiben nagyobb gránitos testekben kvarczporfirtelérek, sőt effuziv formák sem szokatlan jelenségek. Valószínűnek vehető ez alapon, hogy e homokkő komponensei nemcsak gránitból, hanem egykori kvarczporfirokból is eredhetnek. E homokkő czementje szintén vörhenyes okker, úgy mint az előbbi esetben, csakhogy mennyisége sokkal nagyobb. Fehér csillám körülbelül ugyanoly mennyiségben figyelhető meg e lelőhely homokkövében, mint az előbbiben. Finomabb szemű, vörös permi homokkő a vörösberényi ev. ref. templom alatt. E kőzet vékonycsiszolata abban tér el az előzőktől, hogy mindezek előtt a barna limonitos czementező anyag minimumra redukálódott; az ásványos komponensek ellenben túlsúlyban vannak. Legnagyobb számban szerepel itt is a kvarcz szögletes, töredékes darabkákban. Kívüle egy vagy két irányban hasadást mutató földpátszemek figyelhetők meg, melyek egyöntetű optikai viselkedésük alapján mállástól zavaros o r t h o k 1 a s z-szemeknek tarthatók. Egy-két esetben még az ikerrovátkosságot elég jól mutató p 1 ag i o k 1 a s z-szem is észlelhető, melyek közel egyenes kioltásuk alapján oligoklaszoknak tarthatók. Ezeken kívül gyéren fehér csillám és ennél több barna ásványszem figyel-