Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
468 4L Balaton környékének geologiai képződményei. agyagtermelő gödrében (243. és 244. ábra) a durva, szegletes kavicsnak vastagsága a pannoniai-pontusi agyag felett 0"80 m.-nyi. A balatonfüredi Kékivölgy nyílásában megint hiányzik a kavicstakaró. 1 Aszófőn találkozunk a következő törmelékkúppal. Itt 144 m. magasságból indul ki a kavicstakaró; a vasúti állomás melletti bevágás világosan mutatja, hogy mély árkolásokkal nyugszik a pannoniai-pontusi rétegeken és az árkok között vékonyan fedi altalaját. Aszófőtől a Tihanyi félsziget felé vezető úton a félsziget nyakán a durva kavicstörmeléket a Nagy-Szilfáig követhetjük, ahol 113 m.-re száll alá. A többi patak törmelékét nem sorolom fel többé, mert ezek csekélyebb terjedelműek, még csak a Keszthelyi hegység alattiakra mutatok rá. Balatongyörök, Y ranyarcz—Y'ashegy, Gyenesdiás és a Keszthelyi polgárváros környékén a dolomitkavics szélesen elborítja a 135 m. t. sz. f. magasságú abráziós párkányt. 2 A szegletes dolomitkavics a Y'ári völgyben és a Büdöskűti völgyben is messzire felnyúlik és 160 m. t. sz. feletti magasságban csúcsosodik. Ezek a balatonfelvidéki kavicstörmelékkúpok a pleisztoczénkori időszakos, torrensjellegű patakok lerakodásai. Hosszú időnek kellett eltelni, amíg a pannoniai-pontusi térszínek depressziója után a felvidékről kijövő patakok 270—290 m.-ről 160—150 m.-re, tehát 120—130 m. mélyen bevésték magukat és mialatt ugyanilyen vastagságú panSE NW joo 243. ábra. A balatonarácsi Séd jobbján, az országút mentén haladó szelvény. Mérték 1 : 125000. a pannoniai-pontusi rétegek agyagja, b pannoniai-pontusi rétegek homokja és partközeli kavicsa, c pannoniai-pontusi édesvízi mészkőpadok, d törmelékkúp kavicsa, e lösz, p permi veres homokkő, tg x—tg' werfeni rétegek, tg x meleghegyi dolomit. noniai-pontusi agyag és homok a szél munkája következtében, miként ezt alább bizonyítani igyekezendem, eltakaródott az abráziós terrászról. A pannoniai-pontusi rétegeknek csak ott maradtak nyomai, ahol a torrensek 1 A lovasi, a balatonfüredi és az akali-dörgicsei hosszú völgyek nyílása előtt talán azért nincs törmelékkúp, mert ezek a Balatonfelvidékre legmesszebb felnyúló régi völgyek, amelyek pannonia-pontusi öblökbe nyílnak ; ezért a pannoniai-pontusi állóvíz eltűnése után sem tetemes völgymélyesztés, sem pedig hátráló erozio nem volt bennük. Ennek következtében törmeléklerakodás sem támadt nyílásaik előtt. 2 V. ö. a 465. oldalon mondottakkal. Erzsébet szeretetház Arácsi séd 242. ábra. A balatonarácsi Sédvölgy keresztmetszete a faluban. Mérték: 1 : 125000. a pannoniai-pontusi rétegek agyagja, b pannoniaipontusi rétegek homokja, d törmelékkúp terraszba vágott csúcsa.
