Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
A Balaton környékének geologiai képződményei. 459 elért kavics tehát Zalaapáti környékén 5 m. mélységben szintén jelen van. Ezekkel az adatokkal a Zala völgyfenéknek hajdani mélyebb helyzete és jelenlegi feltöltése konstatálva van. A zalamenti 25—10 m. magas, kvarczkavicsból álló terrász kétségtelenül a felsőzalamenti és a rábamelléki magasabban fekvő régibb kavicstakaróból nyerte a későbbi völgyvágás idején anyagát. A türje-kálmánmajori kavicsterrász tehát fiatalabb a Ságodi-fensík és a Baltavári-erdőbeli kavicsterrásznál, ez pedig a még régibb körmendi-kemenesi kavicstakarónál. Kora a löszképződést közvetlenül megelőző korábbi pleisztoczénidőbe esik. A Balaton kerületén levő egykorú és hasonnemű lerakodásokat alább fogom ismertetni, de szólnom kell elóbb azokról az észak-déli irányú, vonalzóegyenességű hosszú völgyületekről, amelyek a Zala alsó folyásától nyugatra párvonalasan fekszenek és a Muravölgyig leérnek. Ezek a túladunai országrésznek, minden térképen szembeszökő, morfologiai sajátosságát adják. Ezek a völgyületek következők: 1. Zalaszentistvándnál (133 m.-ben) a Foglárcsatorna völgye nyílik a Zalavölgyből délnek. Alacsony 1—2 km. széles völgysíkkal szolgál át 300 m.-ig emelkedő magaslatok között a misefai 156—157 m.-es bizonytalan vízválasztón a NagyCsatorna mellékére, amely a mindjobban szélesedő völgyben Pacsától kezdve mint Princzipális-csatorna halad a Muráig, és azt Nagykanizsa alatt Murakeresz túrnál ér el. 2. Zalaszentiván és Nemesapáti között, 135 rn. magasságban, a Sárvíz völgyülete tárul elénk; déli folytatása a bucsaszentlászlói körülbelül 150 m. magas vízválasztón túl az Eszterág és Sárkánypatak mellett van. Ezek a patakok a Pölöske és Zalaszentmihály között levő, de most már eltűnt, 3 43 m. t. sz. feletti magasságban levő lefolyástalan Széviztó és Szévízberekbe folytak be. A délről jövő Sárkánypatak széles völgye PölöskefŐtol délre egy második bizonytalan völgyi vízválasztón át, amely szintén 150 m. t. sz. feletti magasságú, Magyarszerdahely felé tart és Németmiklóson túl Fűzvölgyig ér. Az itteni vizeket csatornázással a Sárvíz—Sárospatak völgyületet keletről kísérő 174 m.-es hátságon keresztül eresztik le a Princzipális csatornába. 3. A Zalaegerszeg melletti Északi-Váliczka völgyülete 145 m.-ben válik el a Zalavölgytől. Baktól délre Söjtörnél sokkal szélesebb a völgy síkja, mint nyílásánál. Söjtörtől délre ismét megszűkülve egyenesen déli irányban emelkedik a pusztamogyoródi (kb.) 200 m.-nyi vízválasztóig, amelyen túl még Bucsutáig ér az észak-déli irányú Váliczka völgyület. Bucsuta környékén a Göcsej szívében a déli Váliczka kanyargós szűk völgye 300 m.-nyi halmok között nyugatnak tart és a Cseszta s a Kerka patakokkal egyesülve Alsólendva közelében szolgál le a Murába. Ezeknek a völgyületeknek pleisztoczén- és holoczénkori geologiáját még csak ezután kell vizsgálni. Mindenekelőtt a völgyületekben mutatkozó terrászokat kellene kinyomozni. Én eddig csak Pacsa körül (235. és 236. ábra) a Princzipális-csatorna keleti mellékén és Bak alatt Baktöttös felé láttam a terrászoknak némi nyomait. Az utóbbi helyen az északi Váliczka völgyéből nagyon alacsony hágó szolgál 235. ábra. A Pacsa alatti homokbánya a Princzipáliscsatorna sikjának keleti martján. Mérték 1 : 1000. m fi pannoniai-pontusi homok. q"a veres agyag, q" lösz.
