Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
A Balaton környékének geologiai képződményei. 443 Végül még megjegyzem, hogy a Lassnitzhöhe jól görgetett 60—-80 m. vastag homokos, folyótípusú, mészkőben bővelkedő pannoniai-pontusi korú kavicsrétegektől a keletre fekvő, vékonyabb, 15 m. vastagságot meg nem haladó felszíni kavicstakarók azzal is különdon arvernensis-nek jelzett zápfogat, amelyről HÍLBER úr előtt azt a véleményemet fejeztem ki, hogy az is a Mastodon tongirostris nr fogának erősen kopott maradványa. A gráczi Joanneum nagytekintetű kuratoriumának és HÍLBER V. professzornak, a geologiai osztály főnökének liberalitásából a M. arvernsisnek jelzett maradványt Budapesten összehasonlíthattam a m. kir. földtani intézet múzeumában levő Mastodon-íogakkM, ezek vizsgálata és az irodalom felhasználása után még inkább megerősödött bennem az a vélemény, hogy a Mustodon tongirostris KAUP felső baloldali állkapcsának zápfoga van ebben a lassnitzi leletben előttem. Minden kétség eloszlatására elküldöttem intézetünk szobrász-preparatora HABERL V.-tól készített, az eredetihez a legkisebb részletekig, még színezésben is. hű gipszmásolatot PAVLOW MARIA dr. asszonynak, aki elismert tekintély a Mastodon-nem maradványainak ismeretében. PAVLOW M. asszony kétségtelenül a M. longirostris-hoz tartozónak mondta levelében a lassnitzi fogmaradványt és ráutalt, hogy a K AUF : Ossements fossiles de Darmstadt czímű munkájának XVII. tábláján a 13. ábra m x alatt lerajzolt foggal azonosítható. Ezzel közel egy félszázad óta fennálló tévedés foszlik szét, amely szerint a Dráva és a Mura vízválasztóján levő vasúti alagút környékén belvederei kavicstelepet jelölt ki a geologiai térkép és rávonatkozó irodalom (Lásd BACH F.: Was ist Belvedere-Schotter CB. für Mineralogie etc. Jahrgang 1908, p. 386). Mastodon tongirostris K AUP felső bal állkapocsbeli m x zápfoga KAUP munkájának T. XVII, Eig. 13. alatti ábrája után, amely eredeti nagyságban ábrázolja az összehasonlításul szolgáló fogat. BACH F. fenntartotta a régi felfogást a 1 issnitzi belvederei kavicsról és egy későbbi érdemes munkájában, amelyben a lassnitzi állítólagos M. arvernensis fogat is, bizonytalan foghelyzeti jellemzéssel, leírta (Die Mastodonten der Steiermark ; Beiträge zur Paleontologie von Österreich-Ungarn und der angrenzenden Länder. Bd. XIII, Heft 2—3, pag. 112—113, Taf. IV, Fig. 6. Wien, 1911), ezt a leletet a M. tongirostris- és a Dinotherinm giganteum-mar ndvanyokaX tartalmazó rétegeknél fiatalabb telepedésből származottnak véli. Nem fogadhatom el B ECK meghatározását a szóban levő fogra helyesnek, minthogy PAVLOW M. asszony auktoritásáról nem is szólva, nem konstatálhatom a fogdudorok váltakozó, kulisszaszerű elhelyezkedését; ellenkezőleg ezeknek egy vonalban állása a M. tongirostris mellett szól. Minthogy BACH F. idézett munkájában a leletnek kicsinyített rajza nem elég világos, legyen itt a szétágazó nézetek jobb niegítélhetésére a gráczi vitás Mastodon-fog rajza és mellette KAUP munkájából is az ábra reprodukálva, amelyre PAVLOW M. asszony levelében ráutalt. Legújabban STEPANINI G. írt le Mastodon cfr. arvernensis-m&v&áwkwyok&t és ábrázolt egy a bal felső állkapocsból származó m t fogat (Maminiferi terrcstri del Miozenc veneto ; Memorie deli' Istituto geologico della R. Universita di Padova. Vol. I, p. 306—318. Tab. I, fig. 4, 5). Ez a Dinotherinm giganteum KAUP és Hyomoschus crassus CUV. társaságában talált fog felette hasonló a lassnitzi példányhoz. Meghatározását M. arvernensisnek kétségesnek vélem és a fenti KAUP-féle rajzzal összehasonlítva, a lógat, inkább a M. tongirostris maradványának volnék hajlandó tekinteni. A szóban levő Mastodonfogak lelet-és fekvőhelye bizonytalan. STEPANINI elég biztossággal azt hiszi, hogy a Dinotherinm giganteum-mai együtt a pontusi, vagyis a felső mioczén emeletből származnak. Ez a társulás is inkább a M. tongirostris felé billenti a faji meghatározás valószínűségét.
