Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
442 A Balaton környékének geologiai képződményei. 442 A Grácztól keletre felevő kavicstelepeket, amelyek jól görgetett, parittyaköves görgetegekből állnak és sok mészkövet tartalmaznak, HiLBER-rel és SöLcn-el megegyezve folyóbeli lerakodásoknak nézem. Én is az Alpokból lefutó ősi Mura pontusikori, deltaszerű lerakodásainak tartom ezeket, amelyek a pontusikori vízszíningadozásokkal karöltve előbb mélyebben, majd magasabban terültek szét. Völgyük azonban nem a Murának mai Grácz feletti szurdoka volt, hanem az az öböl, amelyben ma a St. Veit és Friesach felé Feistritz—Peggauig a neogén rétegek felérnek. Ezek a harmadkori, pontusikorbeli folyók egymásutánja azonban térbelileg nem felülről lefelé, miként HILBER véli, hanem a pontusi vízmedencze kitöltési folyamata közbena lulról fölfelé számítandó, vagyis HILBKR felfogásával ellentétben a legidősebb kavicsszínt legalul, a legfiatalabb legfölül keresendő. De a Lassnitzhöhén ez az utóbbi is idősebb a belvederei kavics plioczén koránál, mert a benne talált Mastodon longirostris- és a Dinotherium giganteum-maradványok 1 a pannoniaipontusi emeletbe sorozzák őket. 1 Ezeket a maradványokat a grúczi Joanneum természetrajzi múzeumában HILBER V. professzor cs igazgató úr szívességéből figyelmesen szemügyre vehettem. Láttam az ugyanonnét származó MastoMastodon longirostris ) K AUB felső bal állkapocsbeli 7//, zápfoga PAVLOW M. (in litt.) meghatározása szerint (= M. arvernensis CROIS. et J OB . felső bal «q vagy m. zápfoga BACH F. meghatározása szerint). A grazi Joanneumban levő eredeti gipszmásolata után a felülről, b oldalról eredeti nagyságban.
