Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
A Balaton környékének geologiai képződményei. 434 A Séd jobbján Királyszentistván és a papkeszi Manómajor között, valamint tovább Kenese felé nincsen kavicstakaró, hanem a pannnoniai-pontusi rétegek vannak felszínen. Azonban a Papvásári- és Mámai-hegy keleti oldalain, egyes kavicsok elég gyakoriak; a Felsődaka puszta melletti homokgödörben pedig aprókavics van, amelynek faunája: Helix (Vallonia) temiilabris BRAUN A. Planorbis (Gyrorbis) leucostoma M ILL. Pupa (Pupilla) muscorum L. Succinea (Lucena) óblonga D RAP. Pupa ( Sphyradium) edentulum D RAP . var. elongata BRAUN A. var. |columellnm B ENZ. Pisidium {Fossarina) fossarinum CLESS. Ez a fauna W EISS A RTHUR szerint idősebb löszre vall. 1 Minthogy a Papvásári- és Mámai-hegy kavicsát a városhídvégi régibb pleisztoczén korú (vagy legfelsőbb plioczénkorú) Elephas antiquus (v. meridionalis)-1 tartalmazó kavicscsal egykorúnak és vele összetartozónak ítélem, a dakai mélyebben fekvő, de a mámai kavicsnál fiatalabb, aprókavicsos homokot, abból átmosottnak és a berhida—peremártoni kavicscsal egykorúnak, vagyis fiatalabb pleisztoczén időbelinek tartom. Nemcsak a Balaton magas partján indult ki délkelet felé egy kavicsot görgető posztpontusi folyó Ozoráig, sőt tovább a Dunáig, hanem a Sárrét jobbján is Ösi környékéről folyómeder indult ki délkelet felé. Ez Nádasdladány és Szabadbattyán között megszakad, de széles medre tovább halad Székesfehérvár és Szabadbattyán között a Sárvíz baloldalán, Fövenypusztán, Sárkeresztúron, Sárbogárdon keresztül, a tolnavármegyei Németkérig. További folytatásában Paks és Dunaszentgyörgy között, mint futóhomok a Dunáig terjed ez a folyóbeli lerakodás. Eleinte a Szabadbattyáni szőlőknél a Fővényi országút mellett a vasúti bevágásban még durván kavicsos a homok, de Sárszentmiklós környékén is még borsónyi, sőt mogyorónyi aprókavicsot tartalmaz. Nyilvánvaló, hogy a Sárvíz keleti mellékén is folyt a pleisztoczénkor elején egy durva homokot és kavicsot szállító, szétterjengő folyó. Szabadbattyánnál és a Fővény-puszta melletti vasúti bevágásban homokos lösz fedi a feküjében zsákos kavicsot, amely a pannoniai-pontusi agyagrétegek alkotta egyenetlen felületen nyugszik. A Sárréttől a Rétszilas és Alsóalap közötti Sármellékig, nagyon csekély eséssel 100 méterig leszáll az itt leírt homokterület; azután Tolna vármegyében a Dunáig ismét emelkedik és 150 méteres magas futóhomokdombokat alkot. Felszíne a Kaposvülgy nyílásával szemközt van legmélyebb helyzetben. A kenese—városhídvégi felsőplioczén- vagy alsópleisztoczénkorú kavicsmeder. Az imént már szóltam arról, hogy a Királyszentistván—Vilonya között levő ősi Sédtorok 30 m. magas kőterraszáról egy kavicstelep terjed a Balaton keleti magas partján, a vörösberényi Papvásári- és Mámai-hegyen át Keneséig. A 180 m. tengerszín feletti magasságból, a Papvásári-hegy északi orrától az ottani gejzirkúpok tövétől a Fancsér1 A Balaton vidékének pleisztoczénkorú csiga- és kagylófaunája. 8. old. ; Paleont. Függelék. IV. kötet, V. közlemény. :<_
