Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet

A Balaton környékének geologiai képződményei. 419 A plioczénkorű fensíkon persze a legidősebb tufaszórások és lávaömlések sem történhettek abszolút egy időben, hanem az erupcziócziklusz hosszabb tartama alatt egymást váltogatva működtek azok a kürtők, amelyekből a platók bazalttakarója szétterült; azonfelül itt is, miként Eszakamerika óriási bazalttábláján, amely csaknem Középeurópa területével egyenlő kiterjedésű, magányos kúpok emelkedtek ki egy következő erupcziós czikluszhan. A Kabhegy, az Agártető csúcsai, a Bondoro, a Boncsostető, a Tátika, a Szent-Györgyheg}' és a Badacsony tetőin ismerhetjük fel ezt a második, újabb erupcziót, amelynek lávamennyisége már csökkenőben volt. Az a bombával tele salakos, hólyagos láva, amely a Szent-Györgyhegy, a Badacsony, a Bondoro és a Halomhegy tetejét alkotja, a lávaömlések végső erőfeszítéseinek tanúbizonysága.

1 1 A nyomdai munka befejezése közben olvasom a «Zeitschrift der Gesellschaft der Erdkunde zu Berlin» 1hl2. évi 6. számában az 1909. évi japáni Tarumai-kitörés leírását SIMOTOMAI H. tollából. Körülbelül 900 m. t. sz. feletti magasságban itt, négy havi előző szelid vulkáni tünemények után, április 672 über "lem ftleeress/iiefel hó 17-től a hónap végéig egy 134 m. magasságú, kerek, 420 m. átmérőjű, 15 millió m

3 térfogatú, lecsapott felszínű, piroxen-andezit lávából álló csonkakúp keletkezett. A mellékelt rajzok, amelyeket a «Zeitschrift» szerkesztőjének igen nagy szívességéből reprodukálhattam, ezt, a két hét alatt keletkezett kúpot mint egyetlen kifolyás termékét a balatonvidéki bazaltkúpok, különösen pedig a Haláphegynek hasonmásául tüntetik fel. 24*