Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
II. Fejezet. A permi szisztéma. A verrukano és a grödeni homokkő
33 .4 Balaton környékének geologiai képződményei. Rendes és Ábrahám-Kisörs között az Örsihegy csoportjában a jól rétegzett világos színezetű permi homokkőrétegek északkeleti és keletészakkeleti irányú 20—23°-os dőlésben vannak ; vagyis dőlésirányaik merőlegesek a triaszrétegek általános észak-északnyugati hajlásirányára (I. tábla E szelvénye). A veres homokkő területén utóbb még aztán hosszanti és harántos vetődések történtek amelyek következtében sokkal rendetlenebb réteghajlásokat mérhetni a veres homokkőben mint a triaszrétegeken. NNW Örsihegy Szt. Ábrahám kápolna ~Jk T SSE s fi 25. ábra. Szelvény az Örsihegy és a Szt. Ábrahám kápolna között. 1 : 20,000 (1:1). s—h alsó-karbon vagy ó-paleozoos fillites agyagpala, p permi konglomerát és felette veres homokkő, inN pannóniai rétegek, q" lösz. Badacsonytomaj határának keleti részén az Ábrahámi szőlőhegy és az Örsihegy meredek nyugati erdős lejtőjén a permi homokkő hirtelen végződik. A meredek hegyoldal északnyugati csapás irányában Káptalantótin a Tótihegy (347 m.) déli vállán és a Riza-puszta mellett is még magasra 240 m. fölé emelkedik a veres homokkő. Legszélsőbb előbukkanása Nemeskáptalantótitól délre 1 km.-nyire a templomtól a téglaház előtt körülbelül 145 m. magasságban van. Tepincsdomb S IV NE 26. ábra. Az Örsihegy nyugati lejtőjének szelvénye. 1 : 20,000 (1:1). s—h alsó-karbon vagy ó-paleozoos fillites agyagpala, p permi konglomerát és felette veres homokkő, w t I V pannóniai rétegek, q" lösz, a" túrzás. Kétségtelennek hiszem, hogy leveles törés veti végét Ábrahám és Káptalantóti között a permi rétegek és az alattuk rejtőzködő fillitek felszíni elterjedésének. Mélyen leszakadt nyugati folytatásukat bizonyítják a Badacsony bazaltjának üvegesedett homokkőzárványai, még inkább pedig a szigligeti halomsziget, különösen a Kemenczéspart erupcziós bazalttufájába foglalt bőséges homokkő és fiillitcserepek és darabok. Ez a leszakadás szakaszos, ennek bizonyságául az Örsihegy szelvényeire (25. és 26. ábra) utalok. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. (Geomorf.) rész. 3
