Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
396 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 Ugyanezekbe a névlajstromokba illő fajok kerültek elő K OCH ANTAL buzgalmából Tapolczafőről (180 m.) Magyarteveiről (180 m.), Csoór és Szentiván között a Magyelós dombról (197 m.) Pápán az uradalmi téglaház gödrében kb. 150 m. tengerszin feletti magasságban K OCH ANTAL a kupi fauna alakjait gyűjtötte a következő fajokban : Congeria Czjzeki M. HOERN Limnocardium spdbriusculum F UCHS „ Neumayri HRUS. (= C. Ba- „ Pensiii F UCHS steroti DESH.) Melanopsis (Lyreaea) impressa K RAUS Unió Halavátsi ANUR. (= C. atavus v. Bonneli SISM. PARTSCH) Melanopsis Bonéi FÉR. Limnocardium coujungens PARTSCH „ pygmaca PARTSCH Neritina Grateloupana FÉR. K é 11 o r n y Ú 1 a k és I) á k a között Pápától, délnyugatra HORUSITZKY HENRIK 1 158 méternyi tengerszin feletti magasságban, a következő fossziliákat lelte : Congeria sp. v. Bonelli SISM. Dreissensiomya Schröckingeri F UCHS Melanopsis pygmaca PARTSCH Unió Halavátsi BRUS. „ Sturi F UCHS Limnocardium Pensiii F UCHS Pyrgula incisa F UCHS „ cfr. Schmidtii M. HOERN Bithynia obtusecarinata F UCHS Limnaea obtusissima DESH. Neritina Grateloupana FÉR. Planorbis tenuis FUCHS Valvata kupensis FUCHS Melanopsis (Lyrcaea) impressa K RAUS Pleurocera laevis F UCHS. Térképünk határain messze túl fekszik a Nagybakonynak legtávolabb, északnyugatnak terjedő kiágazása, abban a halomcsoportban, amely a Czuha- -Bakonyér, a Pér—Győri Bakonyér és a Gerencze—Szemte-Koronczói Bakonyfolyás között a Rábáig ér le. Három, merev délkelet-északnyugati irányban haladó hátság indul ki Pápateszér, Bakonyszentlászló és Bakonyréde között a Czuha és Gerenczeközti Kékhegy aljából. Mély és széles völgyületek választják el egymástól ezeket a hátságokat ; egyenletes magasságú gerinczvonalaik 290—300 m. tengerszin feletti magasságban vannak és nagyon kevés helyen haladják túl a 300 m. magassági színt. A győri délkelet-északnyugati halmok az alsózalamenti észak-déli irányú hasonló magasságú dombhátaknak hasonmásai. A középső legmagasabb győri hátság Csanaknál végződik; a keletinek magas fokán a történeti nevezetességű benczés főmonostor pannonhalmi várkastélya messzire látható irányítóként emelkedik ; a nyugati Tenye helység vidékén végződik. Ezek a halmok a m. kir. földtani intézettől 1880-ban kiadott 1 : 144000 mértékű E 7 jelű geologiai térképen pannóniai rétegekből állóknak vannak megjelölve. A pannoniai-pontusi rétegek tehát a Bakony északi oldalán is a 300 m. t. sz. feletti magasságig emelkednek. Nagyon kevés adatunk van a Győrnek tartó bakonyi dombvidék pannoniapontusi rétegeinek szintezéséhez. 1 A m, kir. földtani intézet évkönyve. XIII. köt. 1901, 177 -181. old.
