Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
384 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 Keletre Révfülöp vasúti állomásától a Csuk-erdő szélén egy nagy homokgödörből termeltek vakoláshoz való, jó murvát a vasúti épületekhez. Almádin az iskolaház megett és a gyermekszanatórium közelében is láttam a lösz alatt hasonló minőségű durva homokot. Mindezekből hiányzik a finom víztiszta kvarczhomok; helyi « eredetűek és a környező permi homokkőből származnak. A Fülöphegy tövében 140—150 m. t. sz. f. színben a lösz alól barna és sárga, limonitos homok és limonitos kavicsos konkrécziók kerültek elő a szőlők forgatása alkalmával. A SÁGVÁRI- és SzoNTÁGH-féle szőlőkből származó darabokban, amelyeket SZONTAGH TAMÁS barátom gyűjtött LÖRENTHEY IMRE barátom Congeria Schmidti LÖRENT. Limnocardium sp. és Melanopsis sp. alakokat ismert föl. A révfülöpi sárga homokhoz és limonitkonkrécziókhoz hasonló lerakodások a Balatonfelvidék mentén Vörösberényig sőt a Litér-Kenesei útnak Fűzfőmajor feletti alacsony nyergéig végignyomozhatók. Majd a széles, fensíkszerű laposokon, 150—100 m. t. sz. f. magasságban durva kavicsként terül el, különösen Akaii, Alsódörgicse és Balatonudvari Aszófő és Balatonfüred körül; majd a magasabb régi lejtőkhöz simul a rendes pannóniai rétegek felső határán. Különösen a felvidékről lenyúló völgyületek közelében lép előrtérbe a homok és a kavics, amely a helyi eredetű kőzeteket bőven tartalmazza, Olyan helyeken, ahol hosszabb völgy nem torkollik be az egykori pannoniaipontusi partszegélyre, tehát a völgyek közti lejtőkön és a messzire lenyúló hegyorrokon, ott a kavics és a homok helyett rétegesen tarka, különböző színekbe játszó finom agyag tapad az altalajhoz. Ilyen tarka agyagokat találtak a kegyes tanítórend dörgicsei uradalmának Agyagjók szőlőjében, ahol 190 m. t. sz. feletti magasságban 30 m.-es kutat ástak. Ez a hely a Herenderdő fensikjának orrán van a dörgicsei és szentantalfai tágas öblözetek között. Kiderül ebből, hogy a pannonia-pontusi lerakodások idejében is megvoltak már azok a nagyobb völgyületek, amelyekben a jelenlegi patakok a Balaton felé sietnek. Ezeknek feneke azonban sokkal magasabban feküdt a mostani völgytalpaknál, mert egyik völgybe sem nyomulnak be mélyen a pannoniai-pontusi lerakodások. A Balonfelvidék Balatonfüred vidéki szakaszán a meszes czementű, vasrozsdás, breccsás homokkő és homok a Balaton felé hirtelen megy át finom homokba és téglagyártáshoz alkalmas agyagba. Az agyagnak aljában azonban, ahol az a triászkorú, hajlott rétegeknek plioczénkorban abradált altalaján fekszik, mindig jelen van néhány czentiméternyi vastagságban egy kavicsos, rozsdakonkrécziós köz, amely rossz kövületeket is tartalmaz. Balatonarácson a Koloska völgy nyílásában vasrozsdás, breccsás padok váltakoznak sárga, aprókavicsos homokkal és agyaggal. A falunak völgybeli utczájában a legfelsőbb keleti házak mellett megnyitott murvagödrök egyikében KOCH ANTAL és LÖRENTHEY IMRE professzor urak 1900-ki tanítványkirándulásuk alkalmával, breccsás homokkőben kövületeket gyűjtöttek, amelyek LÖRENTHEY barátom szíves közlése szerint a következők: Congeria rhomboidea M. HOERN. Congeria croatica BRUS. Limnocardium Schmidti M. HOERN. A lelőhely kb. 170 m. t. sz. f. magasságban van és fossziliái szerint a felső pannoniai-pontusi szintekbe tartozik.
