Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
383 A Balaton környékének geologiai kép z ó'cl ményei. 250 homokkő rétegei, valamint a Balatonfelvidék északkeleti szakaszának 250 m. t. sz. f. magasságig emelkedő kavicsos, durva pannoniai-pontusi parti törmeléke. A következő ezikkben szólok ezekről. A Kornyitó sziklás fenekét és a Kállai medencze síkságát is kétségenkívül a pannoniai-pontusi korú abrazió alkotta. Az a körülmény, hogy a medenczét szegélyező homokon és homokkövön kívül nincsen semmiféle pontusi lerakodás, iszap és agyag, a medenczében; eléggé bizonyítja az a föltevésemet, hogy az emelkedő pontusi vízszín az öbölnek megnagyobbodó vízterületén és a medencze közepén lerakodásokat többé nem adott. Mert hiszen a környező magaslatokról nem szállítottak le többé a lefolyó vizek elegendő hordalékot. Ami kevés iszap pedig a medencze közepén leülepedett, azt egyrészt az áramlás takarította el, másrészt a szárazra került térszínről a szél hordta el. A Kállai medenczét a Tapolczai pannoniai-pontusi öböllel Nemeskáptalantótinál a Bács puszta közelében keskeny csatorna kötötte össze. A körülmenyesen leírt alsópannoniai-pontusi konglomerátnak. homokkőnek és homoknak jelenlétét víztiszta kvarczszemeiről és kovás ezementjéről, könnyen fel lehet ismerni még ott is, ahol elmálva vas- vagy mangánrozsdával vannak megfestve. A homokkőben ritkán vannak ökölnyinél nagyobb görgetegek, azonban a görgetegek a Tapolczai medenczében nagyobbak, mint a Kállaiban. Amott ökölnyi, folyóhordta, lepényalakú kavicsok is vannak; a Kállai medenczében inkább gömbös aprókavicsok uralkodnak. A fehér kvarcz és a színes kvarczit túlnyomósága mellett ritkábban fekete lidiai Követ, sötét kvarczporfirt, paleozoos mészkövet, sőt igen ritkán nummulites-mészkövet is találtam a görgetegek között. Kékkút közelében, a nyugat felé tartó országúti kaptatón, a sárga homokban 1 m. vastag sötétbarna, vasrozsdás ezementű kemény homokkő tömzs ül. Első pillantásra bazaltdejknek néztem, most valami vasas forrás czementező hatásának tulajdonítom. Szentbékáiián a Diszelynek vezető út melletti téglaháznál 200 m. tengerszint fölötti magasságban szürke agyag fekszik a kőtenger konglomerátján ; Szentbékálla faluban pedig a templommelletti aprókavicsos homokot áttörte az olivingömbös erupcziós bazalttufa és a laza aprókavicsból is konglomerátos darabokat foglalt magába. 1 Szentbékálla szőlőjében a Töltéskálla nevű templomrom mellett is nagy olivingömbökkel elkeveredetten láttam egy tufával kitöltött kürtőben a pontusi kavicsot. A köveskállai Mezőmái szőlőiben is kavicsot tartalmaz az ottani kis bazaltkitörés. A felvidék balatoni lejtője. A fehérkvarczos homokkőnek és konkréczios homoktömbjeinek folytatását a Zánkai útmagaslattól keletnek többé meg nem találtam. A Rendes és Révfülöp közötti 2V 2 km. hosszú 160—170 m. magasságban elterülő, permi vereshomokkőből álló, pontusi korbeli színlőn sincs nyoma a fehér kvarczhomoknak. Ellenben óriási kavics van permi homokkőgörgetegekből a révfülöpi Ecséri templomrom körül és a révfülöpi villák nyugati végződése körül, ahol meszesen breccsás konglomeráttal tömörül össze a durva kavics. 1 VITÁLIS ISTVÁN: Balatoni Bazaltok 166. oldal; Geologiai függelék.
