Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
374 vannak vékony homokos mészkőlemezek és bennük Limnocardium és Melanopsis lenyomatok; lumasellás márgalemezek is vannak a homokban. A Mázoskút feletti árokban a kvarezos konglomerát felett meszes agyag van a következő fossziliákkal: Limnocardium Pensiii FUCHS » f. secans (?) FUCHS Conger ia sp. Melanopsis Sturi FUCHS » decollata STOL. Helix sp. A Mázoskút melletti édesvízi mészkő kövületei KORMOS 1. meghatározása szerint a következők: Tachea sp. Planorbis corneus L. » margaritatus MÜLL. Limnophysa sp. » palustris MÜLL. » truncatula MÜLL. Gyrorbis sp. Pupa antiver go DRAP. Succinea sp. Az édesvízi mészkő feletti homokba beilleszkedő édesvízi mészkőlcmezek egyikében : Limnocardium sp. Congeria sp. Melanopsis Sturi FUCHS és Bythinia fedelek vannak. A Mázoskút körül a mészkő csaknem 700 m. hosszúságban 170-180 m. t. sz. f. magassági szintben a völgy alján bukkan elől 190 m. magasságban azonban Monostorapátihoz közel a Kinlód-pusztának tartó völgyecske mind a két oldalán a völgy esése következtében 10 m. magasságban a völgy talpa felett látjuk az édesvízi mészkő vízszintes kibukkanását. Nyilvánvaló, hogy az édesvízi mészkő itt több mint 2 km. hosszant szálban áll és a Mázoskút körül csak gyengén van eredeti vízszintes helyzetéből kibillentve észak-nyugat felé ; tehát egy kissé rogyott. A Mázoskút körüli édesvízi mészkövön édesvízi mészkőlemezekkel váltakozó homok és apró kavics fekszik; sőt az édesvízi mészkő felső határán a mészkő is tartalmaz kavicsot. Sok bazaltdarabot tartalmazó homokos lösz és törmelék takarja el az árkokban és lejtőkön a mészkőkibukkanás feletti altalajt a Cseroldal és Barátfaerdő bazalt fensíkja felé, amelyből a Bondoró lapos bazaltkupolája kiemelkedik. A 15—20 m. vastagságú bazaltakaró alul kibukkanó pannoniai-pontusi rétegek a «Pokollik» környékén a völgy talpáig, ahol az édesvízi mészkő sziklái előbújnak, el van takarva (205. ábra).
