Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
366 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 jégvermeinél, hanem Keszthelyhez közelebb is a pannoniai-pontusi rétegek ki vannak eredeti vízszintes helyzetükből billentve. Nyilvánvaló, hogy a vízszintestől való eltérés csak helyi jelenség és törések jelenlétére utal. * * * A Keszthelyi hegység balatoni lejtőjén a pannoniai-pontusi rétegek sárga homokja kisebb-nagyobb öblezetekkel Balatongyörökig kíséri a tómellékét. Keszthelytől GyenesDiás és Vonyarcz-Vashegy alközségeken végig azonban a víz széle mindenütt agyagból áll, amelyen a laza, sárga kvarczhomok fekszik; a tőzeges bereksár nádasaival vékonyan fedi az agyagot, amelyen Gyenestől Vashegyig sok bővizű forrás fakad a homok alul. Ezek: az Erzsi-forrás, a Szent János-forrás, a vashegyi és a balatongyöröki malomforrások. 198. ábra. A Vadleány barlangja Diáson Dolomitbreccsás pannoniai-pontusi korú parti kavics a keszthelyi fő-dolomitból álló hegység déli peremén, körülbelül 200 m. t. sz. f. magasságban ; a diás-vonyarczi szt. Helena-kápolna felett. Az országútja átlag 134 m. t. sz. f. magasságban, 20 m.-el a tómelléki agyagsík felett, többnyire fődolomit terraszon jár, amelyet a Keszthelyi hegység nagy árkaiból lenyúló lapos törmelékkűpokon szegletes dolomitmurva vastagon takar. Az országút felett a kisebb völgyek öblözeteiben és a hegyorrokon 190—200 m. t. sz. f. magasságig emelkedik a pannoniai-pontusi rétegek agyagos homokja és partszéli dolomitbreccsás kavicsa (198. ábra). Az országút alatti 116 m-es színlő az agyagnak és a homoknak határát jelöli és közbeiktatott szegletes dolomitmurvával van behintve, amely szintén dolomit-lépcsőre támaszkodik. Nagyon tanulságos a Keszthelyi hegység aljában élesen kifejlődött színlők illusztrálása a Balatongyörök határában, a Vashegy alatt levő 136 m. magas Szent Mihály kápolna dolomit szigete. Ez 6 méter vastagságú tőzegből álló mocsaras rétségből emelkedik ki és rajta a sírkert terraszán 116 m. t. sz. f. magasságban levő párkány, valamint a halomnak 136 m. magasságú sík teteje a hegység tövében lévő két színlővel pontosan megegyezik (199—201. ábrák
