Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
364 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 kavicsot hozott fel a merítő. Ez a kavics 67 méterig tart, ahol szürke, csillámos homokkőben fészkelő mogyorónagyságú markaszitgumók lépnek fel és 80 m.-ig tartanak. Ebben a mélységben különböző színezetű, borsónagyságú, lapos kvarczitkavicsok, szegletes dolomit, és dachsteini-mészkő, markaszitgumókkal vegyesen, alkotnak 13 m. vastagságú réteget. 84'33 m.-ben 90'00 méterig ritkásan aprókavicsos görgeteget tartalmazó agyag következik, ahol szegletes, fehér kvarczhomokkőbe foglalt kavicsokkal, egy 4 m. vastagságú homokréteg terül el. 97'23 m. mélységben szürke kalcziteres, pirites mészkőpadot ért el a fúró. Ez az anyag a kavicsos homokkal vegyesen, közel 7 méternyi vastagságban 104'38 m.-ig tart. 101'00 m.-ből agyagos czementű egymásba nyomuló kavics. Ebből egy ferdére nyomott csiga, valami meghatározhatatlan Cancellaria vagy Neritop sis- csiga, maradványa került fel. 105'12 m. mélységben zöldesszürke, mnrkaszitos, mészkőlemezes palásagyag fekszik és 1110 méterig terjed. 125'00-től 127'70 m.-ig sötét aczélkékszínű, piritszemes, kemény márgalemezes agyag uralkodik, majd világosszürke, kemény márgás mészkő következik, váltakozva meszes czementű kavicsos, agyagos telepekkel. Sok márgás kalcziteres mészkő darabocska került fel a fúrás iszapjával ebből a mélységből, hasonló a 100—104 és 125-ben megfúrt mészkő-lemezekhez. 134'35-ig mészkőszemes aprókavicsos fehér márgát ütött meg a fúró és 139'00—141 00 m.-ben kemény, hasadékos, messzes dolomitban végződött. Az agyagot összehasonlítva a felszínről ismert pannoniai-pontusi kőzetekkel, ennek az emeletnek alját a fúrásnak 94 m. mélységében véltem felismerhetni. A következő 7 méternyi réteg talán a sarmatiai emeletet képviseli. A 101 m. mélységből származó kérdéses Cancellaria maradvány a mediterrán emeletre utalna a 104'38 méterig következő finomszerű durva mészszel és talán a foraminiférás mészkővel együtt; ha ugyan nem a rhetiai rétegekben vagyunk itt valami Neritopsis-szaX ! A még mélyebben fekvő mészkövek szilárdságuknál, tömött voltuknál fogva mezozooskorú mészkövek is lehetnének. Meglepő az a sok markaszitgumó- és piritszem, ami az egész fúrási szelvényen végig számos rétegben előfordul. A fúrás helye a Cserszeg-Tomaji szőlőkben előbukkanó legközelebbi fődolomitszikláktól 3 km. távolságban van. Juvenális források termékeit sejtem a vasszulfid gumókban és a mészkőbekérgezésekben, amelyek a 100-ik méterben a kavicsot konglomeráttá czementezték össze. A víz a pannóniai rétegek aljából a 90—100 méternyi mélységből száll fel, azonban a felszint csak 1 m.-re közelíti meg. Alsópáhok előtt a Keszthelyi országúton SZORG ANTAL építész nagy szanatóriumot épített és ennek udvarán 1910-ben ártezi kutat fúratott. A 146 m. magasságú felszíntől számított 102 —109'26 m.-nyi mélységben kemény víztiszta fehér kvarczhomokkőre akadtak, olyanra, aminő Köveskállán a Kőháton, Szentbékáiián és a Lesenczei völgyben nagy elterjedésben van. A vízvezető réteg ezen homok felett van, ebből 41 — 42 C°-os hévíz száll fel és 28'5 m.-re közelíti meg a felszint. A SzoRG-féle fúrás ROZLOZSNIK PÁL kir. geologus barátom szíves közlése szerint következő rétegeket keresztezte:
