Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
350 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 A homoklencse alatt az egész partfalon végig terjedő vízszintes homokrétegek vannak. Ezek a szabályos, álréteges telepek agyagosabbak a homoklencse anyagánál, ott, ahol a homoklencse rajtok ül, kolloidális festéssel tarkázott kanyargások, redőzések vannak a tökéletesen vízszintes felső rétegükben. A fonyódi partfalon (189. ábra) a következő rétegeket mértem le: legalul a agyagos iszap csillámos-homokos kékesszürke kemény kőlapokkal mintegy 2'5 m.-ig a vízszín felett jobbára cserjés erdővel benőtt omlás fedi; b sárga álréteges homok vízszintes agyaglevelecskékkel. 10—12 m. vastag és agyagos homok két agyagréteggel 3 m.; d sárga, leveles, agyagos homok 4 m.; e két kékesszürke agyagréteg homokkal elválasztva keletfelé kiékelődnek 1 m.; / sárga, leveles, homokos agyag benne három barna agyagtelep, 5 m. vastag; c—f 13 m.-nyi vastagságával egyezőleg azonban még a b homokrétegbe is belemerülve fejlődik ki a nagy homoklencse. Felette és az f réteg felett vízszintesen vonul végig g barna, szenes mocsári agyag, mely f-bői fejlődik ki. Erre h réteges vaskosan hasadozott, kemény lösznemű iszapréteg következik. A meredek falon, megközelíthetetlenül, legfölül i sárga futóhomok van, amely nem messzire a Béla-telep gyalog lejárójánál a bazalttömböket tartalmazza; rajta k lösz nyugszik és legfölül sötét erdei homokos termőföld m takarja a part felső lapját. A nagy homoklencse, miként a somogyi dombvidék Csicsali puszták feletti magaslatain is világosan bizonyítja, hogy a pannoniai-pontusi rétegek lerakodása közben periodikus vízszíningadozások voltak és a vízszínnek ilyen leszálló és ismét felemelkedő fázisát tükrözi vissza az a folyóvíztől kivájt meder, amelyet ugyanazon folyóvíz a nivónak felemelkedése közben magahozta homokjával kitöltött. A g réteg tőzeges, stagnáló vízben keletkezett f mocsári fáczieszéval a vízfolyás megszűnését jelzi. Ez a homoklencse az uniók és a helixek lelőhelye. A tapolczai öböl szigetségei. A Badacsony, a Gulács, a Szentgyörgyhegy és a szigligeti magános hegyek a Tapolczai öbölben az imént leírt halomszigetekhez hasonló alkotásúak. Itt is pannoniai-pontusi korú homok, homokos agyag és agyagrétegeken ülnek az erupcziós tömegek és az egykori 290 m. t. sz. feletti, a. somogyi dombvidék magasságával megegyező ősi térszínből, amelyen az első bazalttufa-felhalmozódások és lávafolyások elterültek, posztplioczénkorú szárazföldi geológiai folyamatok alkották a jelenlegi szigetszerűséget. Nem volt hozzáérkezésem, hogy hasonló körülményességgel vizsgáljam a Tapolczai öböl felsorolt szigetségeit, mint Tihanyt, Boglárt és Fonyódot; utánam jövő szaktársaimnak hagyom ezt a feladatot, akik bizonyára a Tihanyról tőlem elmondottakat kiegészítendik és revideálandják. Elegendőnek tartom, hogy rámutassak, miszerint a szigligeti halomcsoportban a tihanyi bazalttufa-erupcziók hasonmása van. Az a kis bazaltdejk, amely a r. kath. templom megett látható, 1 nem egyéb tufaerupcziós kürtőnek bazalttal való kitöltésénél és nem lehet sokkal fiatalabb a várhegy bazalttufaerupcziójánál. Hasonló ehhez az a kis bazaltdejk, amelyet VITÁLIS I. a Dióshegy tetején, Tihany északi 1 Balatonvidéki bazaltok. 42. ábra, 105. old.
