Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
346 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 A Kopaszhegy az erupcziók központja lehetett, amelyben a kitörések megismétlődése a legtöbb anyagot hozta a felszínre. A Temetődombon kerek tömegben, mindenfelől az élesen elhatárolt pannoniai-pontusi rétegek gallérjával övezve (178. ábra), ezekre ráhajlik az erupcziós bazalttufa. Egyetlen tömeges kitörés termékét látom benne, amelynek genezisét és tektonikáját a 184. ábra a—d diagrammjai magyarázzák. Végre a Sándordomb körkörös, közepén kettévágott kúpja «dióhéjban» a Monte nuovo (Nápoli öböl) vagy a Monti rossi (Etna) típusából egy pompás kis miniatűr parazitikus vulkánt nyújt nekünk. Nagyon tanulságos, hogy a pannoniai-pontusi rétegek az erupcziós kürtők közelében legkisebb átalakulást sem szenvedtek, alig 3—4 cm -nyi vastag pörkölési kéregről lehet szó a bazaltbreccsa érintkezésén. A boglári dombok bazalttufája fiatalabb a pannoniai-pontusi homoknál: az a bazalttufás telep, amely a Várhegy alatti homokbányában látható (v. ö. VITÁLIS ISTVÁN a c 184. ábra. A boglári Temetődomb eruptivus bazaltbreccsának kitörési fázisait szemléltető diagrammok. a a pannoniai-pontusi rétegek agyaghomok és márga sora, b a kitörés első állapota, c a kiömlő eruptivus tömeg növekedik és lefelé nyomja az összetört pannoniai-pontusi rétegeket, d a kitörés megszűnése után a visszasülyedő tömeg szétnyomja és egymásra torlasztja a pannoniai-pontusi rétegeket. munkájának 131. oldalával), vetődés mentén utólag belepréselt részlet. Nincs ugyan kizárva, hogy a pannóniai rétegek lerakodása közben már itt is kezdetét vette a hamu és lapillihullás; azonban a homoklerakodás, a jelenlegi jó feltárások szerint, nem fiatalabb az erupcziós bazalttufa kiömlésénél olyan értelemben, amilyenben ezt BÖCKH JÁNOS 1 sejtette. Az a homok, amely a bazalttufát takarja, a lösszel egyidős, illetőleg annál valamivel idősebb, mert alatta kopottszemű futóhomok van, amely a pannoniaipontusi szürke homoknak kifűvásából keletkezett. A boglári bazalttufánál idősebb 10—12 m. vastag álréteges szegletes szemű plioczén homok azonos a balatonföldvári és kenesei partfalakban levő homokteleppel; itt azonban jóval mélyebben fekszik. 1 A Bakony déli részének földtani viszonyai II. rész 105—106. oldal.
