Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet

342 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 Boglár dombszigete (175. és 176. ábra) a Balaton árteréből három halommal az észak­keleti legmagasabb Vártetővel vagy Kopaszhegygyei (165 m.) a tőle nyugatra aSoMSiCH­féle nyaraló mögötti Sándordombbal (kb. 128 m.) és az ettől délkeletre emelkedő Temetődombbal (145 m.) emelkedik ki. Déli végén, 120 m. tengerszín feletti magas­ságban, lankás nyereg választja az innét délkelet felé lassankint 150 m. magasságig emelkedő, lőszszel elborított terrasztól. Várhegy v. Kopaszhegy Sándordomb Temetődomb 176. ábra. A boglári Dombsziget tájképe a régi komp átkelő rakodó töltéséről. Tehát a Balaton felett alig 15 m. magasságú mélyedés veszi körül délről is. A dombok kelet, észak és nyugat felül meredeken és kopáran emelkednek ki, délfelé ellankásodnak. Az egésznek alig van 1 km 2 alapterülete. A boglári dombok alapját pannoniai-pontusi agyag és homok szolgáltatja, szilárd magja azonban erupcziós bazalttufa és breccsa, amely bebizonyítottan mind a három dombnak belsejét alkotja és meredek érintkezési lapokkal a mélységből felemelkedve kissé ráfekszik a pannoniai-pontusi rétegekre (178—181. ábrák). Összesen négy foltban van a fel­Kopaszhegy Temetődomb Somssich-villa r 165 Homokbánya Sándordomb 177. ábra. A boglári Kopaszhegy (Várhegy) Balaton felőli szelvény képe. 1 : 6000. mg x—a agyagos homokkőpadok Helix sp. maradványaival, mg x—b álréteges homok, apró vetődésekkel és kékesszürke agyagcsíkokkal, {3* erupcziós bazalttufa, q" lösz, s a földvár sánczai. színen bazalttufa; a Kopaszhegyen a legnagyobb kiterjedésben. A pannoniai-pontusi rétegek a Temetődomb nyugoti és északi oldalán, meg a Sándorhegy és a Kopasz­hegy közötti nyergen a vasútmelletti homokgödörben vannak feltárva. Mind a két, körülbelül 30 m. magas feltárásban legalul leveles, szürke és sárga agyag nyugszik Helix Doderleini BRUS., Congeria sp. Unió sp., Melanopsis decollata STOL. Neritina sp. maradványaival; a felette lévő sárga homokban is ugyanilyen kövületek vannak. 1 1 Lásd a tőlem származó jegyzeteket VITÁLIS I. : «Á balatonvidéki bazaltok» czímű munkájában 130 —131. oldalain. Geologiai függelék.

Next

/
Thumbnails
Contents