Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
342 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 Boglár dombszigete (175. és 176. ábra) a Balaton árteréből három halommal az északkeleti legmagasabb Vártetővel vagy Kopaszhegygyei (165 m.) a tőle nyugatra aSoMSiCHféle nyaraló mögötti Sándordombbal (kb. 128 m.) és az ettől délkeletre emelkedő Temetődombbal (145 m.) emelkedik ki. Déli végén, 120 m. tengerszín feletti magasságban, lankás nyereg választja az innét délkelet felé lassankint 150 m. magasságig emelkedő, lőszszel elborított terrasztól. Várhegy v. Kopaszhegy Sándordomb Temetődomb 176. ábra. A boglári Dombsziget tájképe a régi komp átkelő rakodó töltéséről. Tehát a Balaton felett alig 15 m. magasságú mélyedés veszi körül délről is. A dombok kelet, észak és nyugat felül meredeken és kopáran emelkednek ki, délfelé ellankásodnak. Az egésznek alig van 1 km 2 alapterülete. A boglári dombok alapját pannoniai-pontusi agyag és homok szolgáltatja, szilárd magja azonban erupcziós bazalttufa és breccsa, amely bebizonyítottan mind a három dombnak belsejét alkotja és meredek érintkezési lapokkal a mélységből felemelkedve kissé ráfekszik a pannoniai-pontusi rétegekre (178—181. ábrák). Összesen négy foltban van a felKopaszhegy Temetődomb Somssich-villa r 165 Homokbánya Sándordomb 177. ábra. A boglári Kopaszhegy (Várhegy) Balaton felőli szelvény képe. 1 : 6000. mg x—a agyagos homokkőpadok Helix sp. maradványaival, mg x—b álréteges homok, apró vetődésekkel és kékesszürke agyagcsíkokkal, {3* erupcziós bazalttufa, q" lösz, s a földvár sánczai. színen bazalttufa; a Kopaszhegyen a legnagyobb kiterjedésben. A pannoniai-pontusi rétegek a Temetődomb nyugoti és északi oldalán, meg a Sándorhegy és a Kopaszhegy közötti nyergen a vasútmelletti homokgödörben vannak feltárva. Mind a két, körülbelül 30 m. magas feltárásban legalul leveles, szürke és sárga agyag nyugszik Helix Doderleini BRUS., Congeria sp. Unió sp., Melanopsis decollata STOL. Neritina sp. maradványaival; a felette lévő sárga homokban is ugyanilyen kövületek vannak. 1 1 Lásd a tőlem származó jegyzeteket VITÁLIS I. : «Á balatonvidéki bazaltok» czímű munkájában 130 —131. oldalain. Geologiai függelék.