Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet

339 A. Balaton környékének geologiai képződményei. Fent, egy sötétvörös agyagos réteg felett, azután szilárd mésztufa terül el, a Szarkádi fennsíkot alkotva. Figyelmet érdemel és eltérő felfogásokra adott alkalmat, VITÁLIS ISTVÁN barátomnak lelete

1 a Szarkád-oldal erupcziós kürtőjében. O az össze-vissza hányt bazalttufa és pannoniai-pontusi tömbök között olyanokat is talált, amelyek telve voltak fossziliákkal. Nemcsak szabadon a tömbök között, hanem bazalttufás tuskókból is 173. ábra. Bazalttufás, meszes homokkőerekkel behálózott agyag a Tihanyi félsziget Szarkádoldaláról. 3/

4 nagyságban. szedett kövületeket. Ezeknek 20 fajból alló, VITÁLIS-ÍÓI közölt lajstromához, SCHRÉTER ZOLTÁN későbbi meghatározása alapján, az én gyűjtésemből, még a következő négy alakot sorozhatom hozzá : Melanopsis Bonéi RÉV. Valvata simplex FUCHS var. polycincta LÖRENTH. Pyrgnla cfr. hungarica LÖRENTH. Neritina sp. (cfr. crescens FUCHS). A Szarkád-oldal pompás képét adja egy bazalttufás iszapvulkán kürtőjének. Ebben eleinte a bazalt anyag elkeveredve az elszakított pannoniai-pontusi rétegek kisebb-nagyobb rögeivel fortyogott, majd a kürtőben rendetlen rétegzéssel keménye1 I. h. 146 — 149. oldal.