Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet

335 A Balaton környékének geologiai képz ó'cl

ményei. 250 ragadott és a vulkáni fortyogóban a tufával összekeveredett példányokat látok a fossziliákban. Ezeken a felismert erupcziós kürtőkön kívül a félsziget belsejében: a Diósdülőn, a Kiserdőtető déli környékén, a Külsőtó keleti és déli kerületén, valamint a Hosszúhegyen is számos alacsony, izolált bazalttufa-kúp van, amelyek mindmegannyi külön erupcziós kürtőt jeleznek. Tihanyfélsziget belseje az Eifelhegységbeli Laacher-tó környékére emlékeztet. 172. ábra. Összeforradt bazaltlapillis dejk a bazalttufa erupcziós kürtő közepén, a Gurbicsa-tető oldalán. A kép sötétebb árnyalatú része ábrázolja a fölemelkedő legutolsó lapilli dejkot. Ennek a tónak 53 m. mély feneke ugyan a tihanyi sikér tómedenczékkel sem méretre, sem eredetre nem hasonlítható egybe. Mert a Laacher-tó medenczéjét exploziós kráternek írják le, miként az ottani többi «Maar»-okét is, míg a tihanyi mocsaras tavak medenczéit a köröskörül kitódult tufaömlések duzzasztották fel. Azonban nemcsak a tihanyi medenczéket veszik körül erupcziós kürtők, hanem a Laacher-tavat is, amelyet szárazföldi vulkáni kitörések duzzasztottak fel egy nagyon mélyen árkolt és hullámosan tagolt térszínen. A Laacher-tó vidéke és a Tihany Belső-tó közötti hasonlatosság másrészt abban van, hogy mindkét helyen egy-egy 12. századbeli eredetű templom és benczés-kolostor emelkedik.