Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
328 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 rögöket foglal magába. Az egész feltárás 18 m.-nél nem magasabb; délkelet felé 4—5 m. vastag vízszintes bazalttufapadok fedik a tömeges bazalttufát a magasra felemelkedő pannoniai-pontusi agyagos homokrétegek felett; északnyugat felé a tetemesen vastagabb tufapadok az erupcziós kitódulás folytatásaként szerepelnek (163. ábra). Bizonyosnak veszem, hogy a Barátlakások 50 méter vastag bazalttufa-rétegei (165 — 166. ábra) is olyan kürtőből folytak szét, amely közel ide délnyugatra, az Óvár északnyugati patkóalakú sáncza közepén rejtőzködhetik (167. ábra). 163. ábra. Bazalttufa erupczió kürtője nagy pannoniai-pontusi agyagtömbökkel az Óvári szőlők sziklapárkányán. Mérték: 1 : 1200. fjt bazalttufa, m i v i pannoniai-pontusi rétegek. Az itt talált gejzirmész-lemezek, miként a temető feletti fejtőben levők és az 50 m. magas fal felső részében levő leveles mészpalák, vékony bazaltufa-lemezekkel váltakoznak. Az Óvár falában délfelé hajló tufarétegek, mindenekfelett pedig az a sok idegen zárvány, ami a Barátlakások (166. ábra) szikláiban van (kristályos mészkő, fillites agyagpala, kvarczit, permi veres homokkő, alsótriászkori dolomit, pannoniaipontusi márga, homokkő és édesvízi mészkő), mind arra utalnak, hogy az Óvár fensíkja alatt északnyugat-délkeleti elnyúlásban egy hosszabb erupcziós csatorna van. Ennek kiágazása lehet az Óvár oldalán feltört kürtő, amelyről előbb szóltam (183. ábra). 164. ábra. Szelvény az Óvári szőlők sziklapárkánya mentén az Attila-domb és a Barátlakások között. Mérték : 1 : 8000 (1 : 1). m i y i pannoniai-pontusi rétegek, ßf bazalttufa, g gejzir-kürtők, q" lösz. Az Óvár szerkezetéről támadt nézeteimet a 164. és 167. ábrák szemléltetik. 2. Az Ekhó-dombon és az Attila-dombon, vagyis az Óvár délkeleti végén, világosan fel lehet az erupcziós kürtőt ismerni. Az Attila-domb tetején hatalmas gejziritkősziklák ülnek; rögös felületükön a visszahulló vízcseppek okozta Öregecskék nyomaival. Az Attila-dombról lejövet a Visszhang halló helye felé meredeken lehajló bazalttufarétegek voltak feltárva egy itt 1985-ben nyitott, de azóta betemetett kőfejtőgödörben. Az Attila-domb déli tövét lösz fedi el a temetőig; azonban ott, ahol az északkeletről jövő meredek gyalogút az Ekhó-domb előtti platóra Tihany falu szélső házaihoz felvezet, a szétömlő bazalthamus, lapilli-breccsás tufát sok idegen zárványnyal khaotikusan elkeveredve láthatjuk.
