Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet

321 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 amely a munka végéhez van csatolva, egy szövegközötti geologiai térkép (XIII. tábla) és több szövegközti szelvény {A—E a XIV. táblán) ad megvilágítást. Ezekből látható, hogy a félsziget domborzata nagyon tagolt és arczulatát a félsziget peremén felhalmozódott erupcziós bazalttufa, közepén pedig a temérdek gejzir-forráskúp, édesvízi mészkő meg kovatufa uralja. A félsziget tófelőli magaspart falainak aljában, ügyszintén a belsejében lévő lefolyástalan mélyedések — a Külső- és a Belső-tó (másként Büdöstó és Kis-Balaton) medenczéinek — kerületén is pannoniai-pontusi agyag, homok és homokkőrétegek vannak feltárva A félsziget belsejének két lefolyásnélküli tómedenczéjéről szólunk legelőbb.

1 Tulajdonképen a két tó egységes mélyedésben van, mert csak 10—12 m. magas hátság választja el őket. A Külső-tó sík fenekét most körülbelül 1 km

2 területen nedves rétek lepik el. A Belső-tó ősztől tavaszig tartalmaz vizet, nyaranta ismételten egészen kiszáradva 154. ábra. A Tihanyi félsziget képe a balatonfüredi Tamáshegy tetejéről. láttam. 20 hektárnyi vizterületét nádas lepi el. Partjain magasabb vízállásnak nyomai is láthatók. Rendesen 0*50—0'60 méternél nem mélyebb a vize. Mind a két tómedencze hosszanti tengelye északkelet-délkeleti irányü, amíg azonban a Külső-tó körvonalai egy tompított derékszögletű négyszöghöz hasonlítanak, a Belső-tó síkja szabálytalan piskóta alakú; délkeleti egyenes partvonallal és északnyugati öblös parttal. Ekként a Balaton-tónak alakját utánozza, különösen azzal a löszháttal, amely közepetájt messzire benyúlik északnyugat felől a tóba és annak 200—400 m. között járó szélességét 100 m-re összeszorítja. Mind a Külső-tó, mind a Belső-tó fenekén a vékony fekete mocsárföld alatt olyan agyagot fúrtam meg, amelyet pannoniai-pontusi rétegek agyagjától megkülönböztetni nem tudtam. A két tó közötti széles hát talajából a szőlőmívelés finomszemű, csillámos, meszes homokkövet vetett ki. Olyan kőzetet, amely a pannoniai-pontusi rétegek mélyebb telepeiben a somogyi dombvidéken kőpadokból és lencséiből széltében ismeretes 1 A Külső-tavat bazalttufán keresztül vágott csatornával 1763-ban csapolták le. Vize nagy kanyarodással a félsziget földszorosának nyugati öblébe folyik. A Balaton tudom tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1 (Geomorf.) rósz. 21