Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
312 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 Ez a lelőhely mintegy 185 m. tengerszint feletti magasságban van. A vasúti bevágás közelében ugyanilyen magasságban egy homokgödör látható, amelyből szintén sok kövület került elő, u. m.: Congcria spinicrista LŐRENT. » Ncumayri ANDR. Dreissensia serbica BRUS. » Dobrei BRUS. Dreissensiomya ind. sp. (töredék) Prosodacna Vntskitsi BRUS sp. Limnocardium ochetopliornm BRUS sp. » ind. sp. Planorbis Margói LÓRENT. (töredékek) » sp. Melanopsis decollata STOL. Pyrgula incisa FUCHS » Töröki LŐRENT. Micronielania laevis FUCHS sp. » Lóczyi LŐRENT. » » és radmanesti FUCHS sp. közötti átmenetek. Prososthenia sepnlcralis PARTSCH Biihynia Clessini BRUS. Vivipara balatonica NEUM. Valvata variabilis FUCHS » (Tropidina) Ottiliac PNK. Neritina (Clitlion) acuticarinata FUCHS » » radmanesti FUCHS » » sp. Ostracoda. Ezeket a fossziliákat nagyobbrészt KORMOS TIVADAR dr. úr gyűjtötte, egy részüket azonban a vasútépítő mérnök urak küldötték be. A III. bevágás fossziliás padjának 24 alakjából 5 faj az I. bevágás 21 faja között is előfordul; 9 faja pedig a Köttse falubeli termőhely 40 faja között is szerepel. Ebből azt merem következtetni, hogy ugyanaz a kövületes réteg van Köttsén és a Csicsali I. és III. vasúti bevágásban kb. 220 m., 202—203 m. és 195—196 m. t. sz. f. magasságokban feltárva; vagyis a réteg Köttsétől aKiskoppátiy-völgye felé lehajlik. A körülbelől 220 m. magasságban levő köttsei kövületlelőhely 17—18 m.-el fekszik magasabban az I-ső számú bevágás fossziliás rétegénél és 24—25 méterrel a 3-ik bevágás kövületszintjénél. Mindazonáltal a nagy faunahasonlóság, a kövületeket szolgáltató homokrétegek azonossága és agyagrétegekkel való szövetkezése megengedik, hogy a köttsei és a csicsali kövületes szintek azonosságára következtessek. Ez a 17 —18 m.-es SSE irányú réteglejtés megegyezik a Csicsali hegygerincz térszíni lejtésével is. A IV., V., Ví-ik bevágás nem tartalmazott fossziliás réteget; a IV. és az V. bevágás jobbára csúszott, rogyott pannoniai-pontusi rétegeket tárt fel. A IV-ik bevágás nyugati oldalán, csaknem a felszínig sárgás homokos agyag volt; keleti végén ellenben 15 m. vastagságú lösz, egy közepetájt látható csakhamar kiékelődő sötétbarna agyagteleppel alkotta a lejtő rézsűjét. Az V-ik bevágás nyugati végén zsákos, fekete szenes rétegecskével együtt vetődött, gyűrődött pannoniai-pontusi korú agyag volt feltárva. Az agyagréteg közé éles kvarczhomok-lencse ékelődött le, mint valami kitöltött folyómeder. A Ví-ik bevágásban is csak lösz volt feltárva. Azon a hegylejtőn, amelyen a vasútvonal nagy eséssel a 229 m. magasságú vízválasztóról a Madarasi erdőben Kapoly-puszta felé a 180 m.-nyi Kiskoppányvölgybe leszáll, a csúszott, rogyott pannoniai-pontusi rétegeknek khaotikus összetüremlése látszott a vasúti bevágás rézsűjén (144. ábra). Karádtól északra a község templomától két kilométernyi távolságban a Veszprémi püspökség Öregerdejében CSÍK GYULA főerdőmester úr egy erdőőri lakást építtetett és ennek udvarán kutat ásatott.
