Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

II. Fejezet. A permi szisztéma. A verrukano és a grödeni homokkő

21 díszlik és erős venyigéjű. A dombháton átvezető út nyugati lejtőjén és magaslatán sárgás agyagba foglalt laza kavics tojás-, ökölnyi görgetegeket tartalmaz a széthulló konglomerátum anyagából. Ez a telep kavicsbányául szolgál, mely körülbelül 10°-al WNW felé hajló rétegzést tár fel. Sándorka felé a halom alját hosszant kiséri ez a kavics, a puszta felé agyagba megy át és édesvízi mészkő heverő darabjai jelzik, hogy velük együtt a pannóniai rétegek felső része környezi a hegyet. Annak bizonyításául, hogy a fülei konglomerát képződmény nem valami nagyon fiatalkorú, a 15. ábrán feltüntetett kvarczitgörgeteget állítom ide. Ez a konglomerátumból való darab ketté van törve, elmozdult részei ismét kvarczczementtel keményen összefoglalvák. Régi tektonikai nyomás okozta a törést és későbbi kémiai folyamat kovás összeforradását. A Sándorka-major közelében a konglomerátumpadok durva homokkővel váltakoznak. A konglomerátum tökéletlenül koptatott, szabálytalanul gömbös, fehér kvarczit15. ábra. Kvarczgörgeteg széttörve és kovás czementtel újra összeforrasztva. Permi konglomerátból a polgárdi Belátóhegy északi murvavágójából. ból áll, ritkábban fillit és fillites-, szericzites kvarczitpaladarabok és fekete kvarczitgörgetegeket is tartalmaz; mogyoró-, dió- és tojásnagyságú darabok az uralkodó nagyságúak. A konglomerátum czementje szericzites kvarcz A fülei Kőhegy durva homokköve is nagyon szétmálló. A homokkő szürke, de van közte veres színezetű is. Szerkezete a balatonmelléki veres homokkőhöz hasonló; földpátszemekben bővelkedik. Sósav nem pezsgeti meg; rajta a szőlőnek virulását földpáttartalma okozhatja. Elmállásában a belül szürke homokkő kívülről és a hasadékok mellékén 1 cm. vastagon veresbarnára változott. Azt vélem, hogy a fülei Kőhegy konglomerátuma a paloznaki verrukanóhoz tartozó képződmény, a homokkő pedig a balatonmelléki veres, ú. n. grödeni homokkővel azonosítandó, amelynek alja szintén mindenütt konglomerátos. (Jegyzet a 38. oldalon.) A Balaton felső partján két nagy területen található fel a veres homokkő. Mind a két terület közvetlenül a Balaton partján van. Az északkeleti Vörösberény kath. templomától Balatonfüred nagyközség délnyugati határáig, a Berekrétig 16 5 km. hosszúságú és a Felsőörs és Vörösberény közti 285 m. magasságú nyeregtől, amelyen a Kötéssűrű dülő és a Felsőhegy között Veszprém- és Zalavármegye határa van, a