Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
279 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 2. A Balaton keleti magaspartja. A Mezőföldnek altalaját a Balaton hullámmarásától teremtett veszprémvármegyei magas partok tárják fel. Ezeket szép tájkép környezetében lehet szemlélni a balatonalmádi szőlőkből és az Óvári-kilátóról (127. ábra). Ezeknek megismerése szolgáltatott legtöbb adatot Balatonunk pannoniai-pontusi altalajának megvilágításához. A mezőföldi magas partnak keletkezését a következő fejezetekben mondjuk el. A partnak három részlete van. Északnyugatról számítva az első Fűzfő vasúti megálló közelében a Balaton északkeleti partján a Mámai-szőlők alatti Fancséroldaltól vagy Csúcsosparttól a Tatárlyukak faláig, vagyis Keneséig tart; második szakasza a Csittényhegy alatt húzódik és az Akarattyai ároktól megszakítva Balatonaliga fürdőtelepig terjed a Balaton keleti partján ; a harmadik rész már a délkeleti parton Balatonaligától Balatonvilágos nyaralótelepig, illetőleg Gamásza pusztáig nyúlik. 127. ábra. A kenesei pannoniai-pontusi rétegekből álló magaspartok a balatonalmádi Szőlőhegyről. A C súcsospart — Kenese közti szakasz 4 km. hosszúságú és 176 —175 méter tengerszín feletti felső peremmagasságával átlag 70 méterrel emelkedik ki a Balaton víztükréből. A második, nagy homorú ívben hajló rész, a 2 km. széles kenesei völgyületből a Csittényhegy 189 méternyi tetejére emelkedve, innét egyenletesen lejt Balatonaligáig, a balatonfőkajári szőlőkben 159 m.-ben van a magassági kótája és Balatonaligánál 130 m.-re száll alá; hosszasága 5 lj i km. A harmadik szakasz 4 km. hosszan 162 m.-től 120 m.-ig száll le. A kenesei magaspartok a Balatontóról szemlélve bámulatos élénkséggel emlékeztetnek a Feketetengernek északnyugati, Akkerman és Odessza közötti partjaira, amelyekhez altalajbeli alakulásuk tekintetében is hasonlítanak. A Mezőföldről lankásan lenyúló vörösberény-füzfői, kenesei, akarattyai, balatonaligai és fokszabadi-siófoki völgyületek között orografiailag úgy szerepelnek mint a hajdan sokkal kisebb vízterűletű Balaton felé lenyúló hátságok metszetei. Legjobb bepillantást a pannoniai-pontusi rétegek Balatonvízszine feletti összeségébe a Vörösberény-füzfői Csúcsospart (128. ábra), a Csittényhegy alatti (131. ábra) és a balatonfőkajári szőlők (132. ábra) alatti feltárások nyújtják.
