Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IX. Fejezet. A neogén szisztéma
264 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 3. Kőzetpéldány B.-Udvaritól nyugatra a vasút árkából (gy.: KORMOS TIVADAR 1908, 6. szám). Likacsos fehér mészkő; kövületei: Rissoa (Mohrensternia) angulata EICHW., Hydrobia ventrosa MONT. gyakoriak, Cardium obsoletum EICHW. var. vindobonense PARTSCH, Ervilia podolica EICHW., lenyomatok és kőbelek alakjában. 4. Kőzetpéldány (gy.: KORMOS T. 1908. 10. szám) ugyanonnan. Sárgásfehér, kissé likacsos mészkő. Kövületei: Rissoa (Mohrensternia) angulata EICHW., Cardium protracíum EICHW., C. obsoletum EICHW., var. vindobonense PARTSCH, Modiola marginata EICHW., Ervilia podolica EICHW. Kőbelek és lenyomatok alakjában. 5. Kőzetpéldány B.-Udvari vidékéről (gy. : LÓCZY L., 16. szám). Fehér mészkő; Kövületei: Cardium latisulcatum EICHW., C. obsoletum EICHW. var. vindobonense PARTSCH., lenyomatok alakjában. A bazalttufába foglalt durv ramész darabokból. 1. Kőzetpéldány a Tihanyi f él szigetről. A Külsőtó rétség északi peremén Tihany felé emelkedő országút Dobogó nevű helyén, zárvány a bazalttufában (gy.: LÓCZY L. 17. szám). Tömött barnássárga mészkőben: Mactra variabilis SINZ . var. Fabreana ORB .; egy sárgásfehér mészkődarabban: Buccinum (Nassa) duplicatnm Sow. lenyomat; egy barnássárga mészkődarabban : Trochus pictus EICHW. lenyomat. 2. Kőzetpéldány a Tihanyi félszigetről. A Kiserdőhegy északi oldaláról zárvány a bazalttufából (gy.: LÓCZY L. 18. szám). Kövületei: Potamides (Bittium) disjunctus Sow., P. (Pirenella) mitralis EICHW. Cardium sp., Ervilia sp., Modiola volhynica EICHW. Barnássárga félig kristályos mészkőben. 3. A szigligeti halom sziget kemenczés partjának bazalttufájában nagy zárványként szereplő sarmatiai emeletbeli mészkődarabokból a következő alakok származnak: több faj Miliolida, gyakori Cardium obsoletum EICHW. gyakori Modiola marginata EICHW. gyakori » cfr. volhynica EICHW. gyér Tapes gregaria PARTSCH gyérebb Trochus cfr. angulatus EICHW. ritka cfr. quadristiatus DUB. ritka Buccinum duplicatum Sow. A balatonföldvári mély fúrásban a pannoniai-pontusi emelet rétegei alatt szintén konstatálható volt a sarmatiai emelet, még pedig elég tekintélyes vastagságban. Nevezetesen a megvizsgált fúrási anyag alapján (a 76'02 m.-től a fenékig, 307'6 m.-ig) a 76'02 m.-től egészen a 181*17 m.-ig, tehát kb. 105*15 m. vastagságban a sarmatiai emelet rétegeit konstatálhattam. Fölül szürke homok szerepel uralkodólag, ezalatt mészkő következik a 133'56 m.-től a 160'06 m.-ig. A mészkő helyenkint egészen márgássá válik. A 160'06 m.-tőla 181'.17 m.-ig pedig szürke agyag következik. Ezekben a rétegekben főleg az ismert sarmatiai foraminifera fajok (Polystomella, Nonionina, Miliolidea) szerepelnek a kövületek közt, de — bár gyéren — lamellibranchiták és gastropodák töredékei is vannak, amelyek a rétegek korát kétségtelenné teszik.»
