Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IX. Fejezet. A neogén szisztéma
256 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 szintén elkülöníti 1; de azok a jellegek, amiknek alapján a sarmatiai emeletbeli mitralistól elválasztotta, LASKAREW 2 szerint előfordulnak a sarmatiabelieken is. amit különben HILBER is megjegyez. Állandó faji jellegek hiánya miatt igen nehéz az egyes alakok különválasztása. Mindamellett én kénytelen vagyok a Herendről és Márkóról származó példányokat BASTEROT fajával azonosítani, miután azok csak két csomósorral vannak ellátva s BASTEROT rajzával jól megegyeznek. Ezek a példányok mind nagyok, vastaghéjúak. Márkon előfordulnak már valamivel karcsúbb alakok is gyéren, amelynek alsó kanyarulatain már három csomósor, illetve él észlelhető. Valószínű, hogy a mitralis felé átmenet van. Egyelőre a sarmatiai alakokon kívül a felső mediterrán emeletbeli három csomósoros idetartozó példányokat is a Potamides (Pirenella) mitralis EICHW. elnevezéssel illetem.» A kavicstelepek fosszilis fáiról. A bakonyi kavicsokból és kavicskonglomerátokból a gyér korállmaradványokon kívül, amelyeket Herend és Bánd között a kavicskonglomerátnak mélyebb részeiben találtunk, egyéb állati kövület nem került elő. Annál gyakoriabbak azonban a kavicsban a kovásodott fatörzsek. Bárhol is járunk, a bakonyi kavicson rövid keresgélés után bizonyosan birtokunkba kerül néhány kövesedett fatörzsdarab. Ezek szintén koptatva vannak, tehát maguk is mint lehordott darabok kerülhettek bele a kavicsok közé. Hogy a fák megkövesedése hol és miként történt, arról számot adni nem tudok. Minthogy a kövesedett fatörzsek a kavicsban nincsenek eredeti termőhelyükön, a magasan fekvő kavicstelepekre sem abszolút biztosságú korhatározók; még kevésbbé korhatározók a mélyebbre átrakódott másod- vagy harmadlagos kavicstelepekre, ámenekben szintén lelhetők, bárha kisebb darabokban, fatörzsek. TUZSON JÁNOS dr. egyetemi tanár barátom, kérésemre, nagy gonddal vizsgálta a bakonyi kavicsokból elhozott kövesedett fatörzsmaradványokat és a Duda r, S záp ár, Csétény, Her end, Márkó, Kádárt a, Rá tót, Őskü vidékéről származó példányokat Maguolites silvatica név alatt írta le. 3 Olyan gyakoriak a kövesedett fák a kavicsban, hogy sűrű Magnolia-erdőkre lehet következtetnünk azokon a partokon, amelyekről a kavics erős vízfolyásokkal lekerült. Egy elsüllyedt, fillitből, kvarczitból, paleozoi mészkövekből álló, andezit és daczit intruzióktól behálózott, magas hegységet lát képzeletem a mioczén korban a fejérvármegyei alföld és a somogyi dombvidék helyén ezeknek a szubtrópusi erdőknek helyéül. 1 Sitzungsberichte d. k. Akad. d. Wiss Wien. LXXIX. Bd. I. 1879. és Mitteil, des Naturwiss. Vereins für Steiermark. Jahrg. 1891. s Jahrb. d. k. k. Geol. R. A. Bd. 49. 1899. 3 A balatoni fosszilis fák monográfiája, 38—42. oldal; Paleont. függelék, IV. köt., I. közlemény.
