Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

IX. Fejezet. A neogén szisztéma

242 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 Térképünk területén Herend és Városlőd környékén van a kavicsnak legnagyobb elterjedése és itt tételezhető fel legnagyobb vastagsága is. Bánd és Herend között széles völgysík terül el, amelynek északi peremén a Csapberki pusztától a herendi vasúti állomás és a Pénzeskút felé vezető út mellett voltak a BÖCKH JÁNOS-ÍÓI leírt agyagból és homokból álló grundi-rétegek fossziliás feltárásai. A völgysík jobbján és déli peremén is agyag bukkanik elő a kavicskonglomerát alól, amely a középső malom agyagos kavics árkában és a malomárok mentén Bándnak tartó dűlőút mentén elég sok kövületet tartalmaz. Márkó felé a mediterrán rétegek parti fácziesze a fő-dolomiton nyugszik és kövületei alapján biztosan szintezhető. A Herendről Szentgálra vezető út első magaslatán murvavágó nyílik. Ebben túlnyomóan fehér és kékesszürke kvarczból és kvarczitból valók a nagyobb görgetegek. Apróbb, szegletes kavics bőven van a murva között; a laza kavicsban 121. ábra. Egymásba nyomult triászkorú mészkőgörgetegek odvai egy városlődvidéki példányon. Az eredeti nagyságnak felében. meszes-czementű konglomerát-sziklatuskók ülnek, sok mészkőgörgeteggel. Olyan kavicsok is vannak itt, amelyeknek csak külső kérge szilárd, a belseje mállott, sőt a kipergett málladék odvas kavicsokat is ad. Nyilvánvaló, hog}

7 itt a kvarczkavics a meszes konglomerátból a mészanyagnak kioktatása következtében támadt málladék. Hasonlót tapasztaltam a Városlődről Farkasgyepűre vezető útnak Szőlőhegy (Weinberg) nevű magaslatán, ahol több meszes konglomerát pad tekint elő a laza kavicsból. Itt már a mészgörgetegek vannak túlsúlyban kevés kvarcz és valamivel több, néha borjúfej nagyságú, veres homokkő között. Mállott dolomit, csillámos homokkő, kemény kékesszürke és sárga agyag is van a kavicsok között. A lencsealakú nagyobb mészkőkavicsok egymásba nyomultak és nagy behorpadásokat okoztak egymás felületén; bizonyítva: hogy ott nyilvánult az oldás legerősebben, ahol nyomás alatt voltak a görgetegek (121. ábra). A szintesen nyugvó kavics, illetőleg konglomerát vastagságát Városlődnél 135 méternyinek becsültem. A kavicskonglomerát Városlőd, Herend és Bánd közötti völgysíkokon a közelfekvő Szentgál vidéki dolomit- és liászmagaslatokra támaszkodik. Herendnél körülbelül 330 m., Város-