Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
I. Fejezet. A paleozoos képződmények
16 .4 Balaton környékének geologiai képződményei. a nadabi Csúcshegytől a Meleghegyig terjedő kvarczbreccsa és kvarczkonglomerát, továbbá a Velencze körüli fillit devonkorú lehet. A gránit bőven zár magába fillitdarabokat a Meleghegy nyugati lejtőjén, tehát intruzivus jellegű a fillitben. JOKÉLY rámutatott arra, hogy e képződmények előfordulása a Vérteshegységben, sőt a Bakonyban is várható és a gránitnak meg a régi filliteknek fellépését a Nagy-MagyarMedencze közepén nagy jelentőségűnek tartja e régiók problémáinak megfejtésében. HAUER F. is megemlékezik ezen kőzetekről. 1 A kvarczitot és kvarczkonglomerátumokat, valamint a filliteket, amelyek a Velenczei hegységben a velük egykorú gránittal és ebben ZIRKEL vizsgálódásai szerint porfirrel is társulnak, a karbonszisztémába helyezi. HAUER a Balaton mellékén nem látta meg ezek folytatását, azonban hozzájuk csatolja a Szárhegy kristályos ? mészkövét, amelynek körülményesebb leírását is adja, megemlékezik Somlyó-puszta felé talált kvarczkonglomerátum darabokról is. WINKLER BENŐ, a ki a vidéket a magyar kir. földtani intézet részletes felvételei alkalmával bejárta, alig néhány szóval számolt be a nyilvánosság előtt tapasztalatairól. 2 Kéziratban maradt, hivatalos jelentése is szűkszavú. INKEY BÉLA tanulmányozta eddig legkörülményesebben a székesfehérvár-velenczei hegység gránit és trachit kőzeteit. 3 Az ő közleményében az orthoklász és oligoklász tartalmú gránit, ennek kvarczporfiros változatú dejkjei, a dáczit vagy kvarczandezit és az amfibolandezit vannak tüzetesen méltatva; szól azonban a fillitről és a kvarczbreccsákról is. Amazt felső, az utóbbit alsó rétegcsoportnak mondja, JOKÉLY felfogásától különbözően, aki a fillitet a kvarczbreccsa és konglomerát közvetlen feküjébe helyezi. INKEY tanulmányára később még visszatérünk. Magam is meglátogattam a székesfejérvár—velenczei hegységet; jegyzeteimből csak azt tartom szükségesnek közölni, hogy a pátkai völgyben, amelyben a bicskeszékesfejérvári vasútvonal végigjár, több új feltárás van Különösen a csalai felső malom és a Kőrakáspuszta közötti völgyszorulat meredek oldalain láttam zöldes (arkozás) homokkőpalát elég jól feltárva. A völgy baloldala végig ebből áll; a Kőrakáspuszta mellett pedig kőfejtők vannak, amelyek palakőzetében porfiros telér ül összeforradva a palákkal. A völgy balján is vannak a palák között porfiros foltok. Azonos ez az intruzivus kőzet a Velencze és Nadap közötti mállott, aplitos kiválásokkal, valamint a Kisfaludy puszta melletti gránitban ülő, bipiramisos kvarczot tartalmazó porfir dejkokkal. A csalai palák 33—35°-al NW. felé dőlnek. Kőzetük mállott zöldes fillit, homokkőlapokkal váltakozik; hasonló homokkőszerű, kvarczitos kőzetlapokat leltem Velenczén BURCHARDT főrendiházi tag úr szőlőjében. A nadapi Csúcshegy tetején pedig a kvarczitos homokkövet kristályossá elváltoztatva láttam. Nadaptól Pázmándig a szőlőkben, a m. kir. földtani intézettől kiadott 1:144000 mértékű földtani térképen, kvarczit van kijelölve. Ezt a kőzetet azonban tömeges voltánál fogva, temérdek kvarcz és földpát kristályai alapján, inkább nézném valami porfiros természetű erupcziós kőzetnek vagy elváltozott alfajának. A Meleghegy tetején teleptelér alakjában van a gránititban egy porfiroid természetű brecscsás kőzet. 4 1 Geologische Uebersichtskarte d. österr. ung. Monarchie Bl. VII ; Jahrbuch der k. k. geol. Reichsanst. Bd. XX. 466—467. old. 8 Földtani Közlöny 1871. I. köt. 16. old. 3 Földtani Közlöny 1875. IV. köt. 145. old. 4 Munkám befejezésekor jelent meg VENDL ALADÁK-tól „Jelentés a Velenczei hegységben végzett részletes földtani vizsgálatról". M. kir. Földt. Int. 1911. évi jelentése Budapest, 1912.
