Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
VIII. Fejezet. A kenozoos képződmények
A Balaton környékének geologiai képződményei. 237 A déli Bakony főnummulites-es mészkövét egységesen jellemzi íoraminiferákban, főleg nummulitesekben való nagy gazdagsága. Emellett néhány fajban és nagyegyedszámban echinodermatá-k is mutatkoznak benne. Ehhez járulnak — bár csak néhány fajban brachiopodá-k és a csigáknak és kagylóknak számtalan faja. Bryozoum-ok a felső részekben találkoznak, míg az alsókban úgy látszik hiányzanak. A fauna eloszlása első tekintetre rendszertelennek látszik. Ha azonban közelebbről szemügyre vesszük, akkor kitűnik, hogy úgy a foraminif erák-nak, mint sok más alaknak is eloszlásában nagy különbségek vannak. Bizonyos mélyebb szintben egyes foraminifera-, tüskebőrű-, kagyló- és csigatípusok uralkodnak, melyek a felsőbb szintekben háttérbe szorulnak s csakhamar új alakoknak engedik át helyüket, amelyek most a vezérszerepet veszik át. A főnummulites-mészkő képződésében uralkodott állandóság mellett, — amely alól csak helyi jelentőségű kivételek tapasztalhatók, — ez a körülmény csak olykép magyarázható, hogy az idő befolyása alatt a fauna összetételében változás állott be. Ez a változás természetszerűleg csak igen lassan következett be, úgy hogy a fauna észrevétlenül visz át az alsó szintből a felső komplexusba. A főnummulites-mészkőnél tehát nem beszélhetünk két élesen elkülönülő rétegcsoportról, melyekre egy-egy bizonyos fauna jellemző, hanem csupán két egymásba átmenő kőzettanilag egyforma képződményről, amelyek mindegyikét bizonyos típusok uralkodó fellépése jellemzi. Eőjellegeiben a főnummulites-mészkő típusos parti képződmény, amelyre gyakran a litorális sziklás-parti fauna jellemző. A sziklás feneket számtalan pholas-októl származó üreg járja át. 1 A főnummulites-mészkő erősen transzgredálva telepszik rá a régibbb alaphegységre. Ez a transzgresszió azonban nem nyomul egyenletesen előre, hanem a tenger időnkint mintegy újabb támadásra gyűjt erőt, meg-megáll előrenyomulásában. A nyugalom ilyen korszakában egy-egy parti terrasz képződik. Úgy látszik, hogy ez az öv nincs kitéve a hullámzó nyilttenger behatásainak. Az ilyen terraszokon ugyanis iszapos tömegek rakodnak le, melyekbe a legapróbb foraminif erá-k temetkeznek; ezekhez az üledékekhez hasonló diatomeá-s iszapok kétségtelenül parti tájakról ma is ismeretesek. Hirtelen újabb előrenyomulása következik a tengernek és a vékony agyagrétegre hatalmas mészkőképződmény rakodik le. Aztán újból szünetel a tenger transzgressziója, az agyag lerakodása újból folytatódik s erre aztán a következő előnyomulásnál újólag vastag főnummulites mészkő-tömegek következnek. Ez a folyamat az ajkai Csingervölgy és a Kövesárok egyesülésénél levő kőbányában háromszor ismétlődik. A nummulites-es mészkövek azonban másutt is mutatják a nyugalmi időszak és a transzgresszió ilyetén váltakozását. Mészkőpadok közé márgás közbetelepülések ékelődnek. Amellett ezek a viszonyok nem szorítkoznak szűk határok közé. A tenger a régi szárazföld nagy területeit borítja el egyszerre s kilométernyi széles részeket temet el számtalan parti lakójának meszes maradványaival. S ezek a parti lakók fajilag igen jellemzők. A pholas-ok mellett sok éehinodermata lép fel, melyek a parti tájék számos hasadékában rejtőznek el, vagy kagylókkal és csigákkal együtt a tengerfenékre rögzítik magukat Bryozoum-ok vonják be a sziklás feneket, amelyet meszes csöveikkel a serpulá-k is behálóznak. Emellett a mtmmidites-eknek nagy tömege gyorsan benépesíti és felépíti 1 A következőkben leírandó viszonyokat a Kövesárok és a Csingervölgy egyesülésénél levő kőbányában észleltem. 13*
