Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

VIII. Fejezet. A kenozoos képződmények

A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 221 Ezen a térszinen, amelynek magvát a fő-dolomit adja, a nummulites-mészkő Szöcz falu és a Dobos puszták körül, a nyirádi erdőben, továbbá Gyepükaján környékén kisebb-nagyobb foltokban szintén jelentkezik (119. ábra a 241. oldalon). Nagyobb összefüggésben és nagy vastagságban pedig Csabrendek, Gyepükaján és Sümeg között jelenik meg. A Sümegi hegyek 360 m. magas fensíkszerű, északkeletnek lejtő tetejét alkotja, onnét 5—6°-os északkeleti hajlásban lemerül az előbb említett síkság 200 m.-os nívója alá. A szőczi Szőlőhegy és a Pörösdomb (350—250 m.) — nummulites-mészkő takaróikkal — a sümegi hegyekkel szemközti kulisszáját szolgáltatják annak a nyílásnak, amelyben a Nagy- és Kis-Magyar-Alföld a legszélesebb völgyülettel összefüggnek. Az eoczén-rétegeknck itt uralkodó nummulites-meszét mindenütt sok kövület jellemzi. A kövületek azonban távolról sincsenek még eléggé összegyűjtve; éppolyan kevéssé, mint a zirczi Bakonynak Zircz, Csesznek, Oszlop és Fenyőfő körüli nagy nummulites-mészkő területén, amelyek szintén bőségesen tartalmaznak kövületeket. A nummulites-mészkőnek még egy foltja van területünkön, Márkó vidékén, a veszprémi úttól délre emelkedő börczökön. Veszprémtől nyugat felé haladva, közvetlenül Márkó előtt, délre az országút azon pontjától, melyen egy kereszt áll és a térkép 290 m. magasságát jelöli, mintegy 500 m. hosszaságban és 300 m. magasságban. nummulit-mészkőből álló kődombok, «börczök» emelkednek ki a szántóföldből. Ez a pont alig 200 m

2 területen a bakonyi nummulites-mészkő legkeletibb előpostáját szolgáltatja. Neogénkorú kvarczkavics fedi el és környezi az eoczénmészkőnek ezen LACZKÓ DEZSŐ-ÍŐI fölfedezett szigetét, amely a legközelebbi eoczén területtől, a térképünk területén már kívül eső szentgáli Felsőerdőben elterülő nummulites-mészkőtől 5 km. távolságban van. 3. A Bakony harmadik paleogén szintjét HANTKEN M. a sima n u m m u1 i t e k (Num. Tchihatcheffi) rétegcsoportjába helyezte. Márgás durva-mészkő és mészmárga alkotja ezt a rétegcsoportot. BÖCKH JÁNOS fedezte fel ezt a szintet, az Ujhutától Padragra vezető úton, ott, ahol az út a Köleskepe-árkon átkél. HANTKEN MIKSA ezen lelőhelyen kívül még hármat nevez meg. Egyet a Csingervölgyben a vasúti bevágásban és ennek közelében a jobbkéz felőli völgyoldal vízmosásaiban; a másik előfordulás az úrkúti határban a Köves-árok felső részében lévő régi kutató-aknánál egy bazaltklip közelében van ; a harmadik pont Padrag határában a Köleskepe-árok felett balkéz felől az Újhutának tartó úton fekszik.

1 A nummulites-mészkőtőí nem válik el élesen ezen márgás képződmény, a benne temérdek mennyiségben kőzetalkotólag mutatkozó orbitoidák azonban jól megkülönböztethetőkké teszik a nummulites-mésztől. HANTKEN MIKSA 2 e rétegek faunáját ekkép sorolja fel: Clavidina cylindrica HANTK. Orthophragmina (Asterocyclina) stellata Discorbina eximia HANTK. d'ARCH. Orthophragmina (Discocyclina) dis- » (Asterocycl) radians D'ARCH. pansa Sow. » » patellaris GÜMB. (Discocyclina) Pratti MICH. Nnmmulina Tchichatcheffi Ó'ARCH. » aspera GÜMB. » complanata LAM. 1 BÖCKH J.: Déli-Bakony. II. rész. 57.o. — HANTKEN MIKSA: A m. szt. Korona o. kőszéntelepei. 177.0. 2 Földt. Int. Évkönyve. III. köt. 4. ftiz. 440—441. old. — Am. szt. Korona o. kőszéntelepei 17. o. A nevek modernizálását V

OGL V. barátom volt szíves elintézni.