Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
VIII. Fejezet. A kenozoos képződmények
A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 219 cfr. Haucriana D'ORB . azonban a vvieni medencze neogénkorú foraminiferái között is szerepel. Miként PAPP KÁROLY rámutatott, 1 az úrkúti miliolideás rétegek a zirczi cziszterczita apátság kertje mellett levő murvagödör rétegeivel és a fornai rétegekkel egyeznek. Újabban dr. TAEGER H. gondosan tanulmányozta a Vértesben Gánt körül elterülő fornai rétegeket és ott nagyobb elterjedésben levőknek ismerte fel őket. Egyszersmind a miliolideás márgát is föllelte, amelylyel a fornai rétegek az imént leírt úrkúti rétegekkel még szorosabb kapcsolatba és rokonságba kerülnek. HANTKEN szerint az úrkúti eoczén «szénképződmény, a délnyugati, középmagyarországi hegység egy önálló osztályát képezi, mely az e területen ismert kőszénképződmények egyikével sem egyező.» 2 PAPP KÁROLY bebizonyította, hogy ezek a rétegek, amelyek keretében az úrkúti miliolideás-márgát is fornai rétegeknek lehet nevezni, kövületeik 40%-os megegyezése szerint, az esztergomi barnaszénterületnek HANTKEN szerinti Nummulites striatus tartalmú rétegcsoportjába illenek, amelyet ő régebben «felső puhány» emeletnek nevezett. Tehát a lutétiai vagy párisi emelet középső szintájába tartoznak, vagyis a középső-durva-mésznek és a «roncai rétegeknek» ekvivalensei. OPPENHEIM P. a roncai rétegeket eleinte szintén a középső 3 durva mészkőhöz, tehát a közép-eoczénhoz csatolta; később azonban a felső-eoczén barton emeletének alsó részével egyeztette meg. 4 TAEGER H., 5 a ki a Vértes eoczén-rétegeit nagy szorgalommal tanulmányozta, a fornai rétegeket a roncaiakkal egyetemben a közép-eoczénba helyezi és annak legfelső összességét látja bennük a Vértesben. 2. A második eoczén-rétegcsoport, mely HANTKEN szerint a pontozott és kiterült nummuliteseket tartalmazza, szélesen elterül, nagy vastagsággal uralkodik a Bakony északnyugati lejtőjén és bízvást megérdemli a fő-nummulites-mészkő nevet. Elég gazdag fosszilis faunája van: Lithoíhamnium sp. Alveolina aff. elongata DESH. Orbitutites baconica HANTK. (=? d'Orb. complanata LAM.) Orthophragmina (Dyscocyclina) Pratti MICH. Nummulina TchiliatcheffiD' ARCH , (n.ritk.) » complanata LAM. » Dufrenoyi d'ARCH. » Puschi d'ARCH. (n. ritka) » Lucasana DEFR. » perforata d'ORB. » cf. cnrvispira d'ARCH. (rit.) Assilina granulata d'ARCH. Assilina spira ROSSY Cyphosonia pulchra LAM. Psamechinus nummuliticus PÁVAY Echinalampas Snessi LAUB , (gyakori) Conoclypus conoideus AG. Eupatagus sp. Leopnenstes sp. Schizaster Archiaci COTTEAU 2. Terebratula sp. n. Cardinm cf. striatum DEFR. » sp. n. Pecten sp. n. Harpactocarcinus quadrilobatus DESM. C 1 PAPP KÁROLY: A fornai eoczén-medencze a Vértesben; Földt. Közi. XXVII. köt. 437— 438. o. 2 A M. K. Földt. Intézet Évkönyve. III. köt. IV. füz. 434. old. 3 Zeitschr. d. deutsch. Geol. Gesellschaft 1896. 48. köt. 126., 151. old. táblázat. 4 Beiträge zur Pal. u. Geol. der Östr.-Ung. Monarchie und des Orients. 1902. XIII. k. 190. old. 5 Földt. Int. Évkönyve. 1908. XV. köt. 6 Az Emma-akna alatti nummulites-mészkő heverő darabjaiból, melyeket KORMOS TIVADAR úr 1904-ben gyűjtött.
